A cikkek mentéséhez jelentkezzen be.
A műanyag, amely láthatatlanul körülvesz – és bennünk is ott van
Négyrészes sorozatunk a mikro- és nanoműanyagok világát tárja fel: mit tudunk az egészségügyi hatásaikról, mennyi van belőlük a környezetünkben, mi a helyzet a hazai ivóvízzel, és mennyit képes kivonni belőlük a szennyvíztisztítás.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk a műanyagtermelés okait és következményeit.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80–99%-a a szennyvíziszapban köt ki.