Nemzetközi kutatások mutatják, milyen nyomot hagynak a vízparti nagyrendezvények a tavakban és folyókban.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Egy virginiai tinédzser garázslaborból indulva jutott el oda, ahová a membrántechnológia nem tud: önrecikláló, mágneses szűrő a mikroműanyagok ellen – a kérdés már csak az, hogy mit mond az apróbetűs rész....
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös jelentése szerint a kontinens fürdőhelyeinek túlnyomó többsége biztonságos, a folyami fürdőzés azonban Berlin és Budapest városi sikerei ellenére is a leggyengébb láncszem maradt.
Az EU 2045-ig egyszerre vár el energiasemlegességet és szigorúbb mikroszennyező-eltávolítást a magyar szennyvíztisztítóktól. Két legyet leütni egy csapásra, nem lehetetlen, ezt magyar példák is igazolják.
Egy ígéretes vízkezelési innovációról számolhatunk be, miután brazil és brit kutatók egy ókor óta ismert és vízkezelésre is használt trópusi növényt vetettek be a mikroműanyagok kiszűrése érdekében
Athén tározói a városi vízigény alá apadtak, és bár a tavaszi esők haladékot adtak, a görög kormány 2,5 milliárd eurós válságprogramja a magyar víziközmű-politika elé is tükröt tart.
A megújuló szerencsi szennyvíztisztító nem csak hat település szennyvízét tisztítja meg, de a szennyvíziszapból biogázt állít elő, amellyel áramot termel.
Kiemelt cikkek
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A magyarországi szennyvíztisztítás állapota - napjaink és a szocialista korszak találkozása.
A szennyvíz-alapú epidemiológia már rég nem csak járványokat jelez előre – a csatornahálózat egy teljes közösség egészségi, szociális és környezeti állapotának valós idejű tükre.
Horgászni veszélyes? Általában nem, ha okosan csináljuk. De van egy körülmény, amire eddig nem sok figyelem hárult: vajon a szennyezett vízből kifogott hallal mérgek is kerülhetnek a tányérunkra?
Cikkek röviden
A Pó-folyó vízgyűjtő hatósága (ADBPO) szerint a folyó vízkészlete mindössze 10 napra elegendő, ha nem érkezik csapadék. A csökkenő vízhozam miatt az Adriai-tenger sós vize 20–25 kilométerre nyomult be a torkolattól, a Como-tó szintje 15%-kal, a Maggiore-tóé 17%-kal esett egy hét alatt. Egy 2023-as Science Advances-tanulmány szerint a Pó aszálya kétszáz év legsúlyosabbja közé tartozik. A vízálság nem elszigetelt jelenség: júliusban Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban összesen 190 négyzetkilométernyi terület égett le, Spanyolországban 14 nagyobb tűz pusztított 50 000 hektáron. A Copernicus uniós klímaszolgálat szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, 2025 a talajnedvesség szempontjából az 1992 óta mért három legszárazabb éve volt, és rekordméretű, több mint 1 millió hektáros terület égett le a kontinensen.
Nyaranta több millió ember látogat vízparti fesztiválokra Európa-szerte – a brit Glastonburytől a román UNTOLD-on éa a portugál Boom Fesztiválon át a magyar Balaton Soundig. A helyszínválasztás nem véletlen: a víz közelsége hűsít, hangulatot ad, ugyanakkor a tavak és folyók különösen érzékenyek a rendezvények mellékhatásaira. A Bangor Egyetem kutatása szerint a Glastonbury melletti Whitelake folyóban a fesztivál utáni héten négyszeresére nőtt az MDMA-koncentráció, ami veszélyeztetheti a kritikusan fenyegetett európai angolnát. Hasonló, bár kevésbé súlyos szennyezést mutatott ki egy magyar kutatócsoport a Balaton Sound környékén is. A cikk bemutatja, milyen csatornákon terhelik a rendezvények a vizeket, milyen működő megoldásokat dolgoztak ki egyes fesztiválok, és miért nincs a legtöbb helyszínen – köztük a Velencei-tónál – tudományos vizsgálat a valós hatásokról.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt 48 hónapos kutatás után, 2026. június 22-én Brüsszelben mutatta be eredményeit: sikerrel validálta azt a technológiát, amely nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorban közvetlenül termel hidrogént és szilárd szenet. A rendszer 51–57 g hidrogént állít elő kWh-onként – közel háromszorosa az elektrolízis ~20 g/kWh értékének. Az előállítási költség nagyüzemi méretnél ~4,5 €/kg körülire tehető, alacsony villamosenergia-árak esetén ~3,9 €/kg-ra. A projekt becslése szerint 2030-ra 0,6 millió tonna, 2045-re közel 4 millió tonna éves hidrogéntermelési potenciál érhető el ezzel a technológiával – összességében 237 millió tonna CO₂-megtakarítással. Kulcskérdés maradt ugyanakkor a biohidrogén uniós jogszabályi elismerése megújuló hidrogénként.
Mia Heller, egy 18 éves virginiai középiskolás tanuló olyan háztartási vízszűrő-prototípust fejlesztett, amely membránok nélkül, ferrofluid segítségével távolítja el a mikroműanyagokat az ivóvízből. A zárt hurokként működő rendszer döbbenetes 95,52%-os szűrési hatékonysággal dolgozik, miközben a felhasznált ferrofluid 87,15%-a visszanyerhető és újra bevihető a körbe. Az ötlet közvetlen személyes tapasztalatból – a saját háztartás vízszennyezettségéből – nőtt ki, és jutott el a működő prototípusig. A találmány a 2025-ös Regeneron ISEF-döntőn különdíjat kapott. Toxikológiai szakértők azonban felhívják a figyelmet arra a tényezőre, hogy az így kiszűrt szennyeződés és a ferrofluid maradékának sorsa egyelőre tisztázatlan, a skálázhatóság megoldatlan, és a ferrofluid előállítása jelenleg igen drága. A következő lépés független laboratóriumi verifikáció.
Népszerű cikkek
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A magyarországi szennyvíztisztítás állapota - napjaink és a szocialista korszak találkozása.
Horgászni veszélyes? Általában nem, ha okosan csináljuk. De van egy körülmény, amire eddig nem sok figyelem hárult: vajon a szennyezett vízből kifogott hallal mérgek is kerülhetnek a tányérunkra?
A W4-ről
Szakmai platform a víz, szennyvíz, biogáz és az energetika ágazatok számára
Célünk, hogy a víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetikai ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassuk be. Arra törekszünk, hogy az aktuális fejlesztések, technológiák és piaci változások ne elszigetelten, hanem összefüggéseikben jelenjenek meg.
A tartalom úgy készül, hogy minden olvasónak használható tudást és naprakész képet adjon a szektor állapotáról és irányairól. A megjelenő anyagok a szakmai párbeszédet és a tudatos, előremutató gondolkodást kívánják erősíteni az ágazaton belül és kívül. Szeretnénk elérni, hogy ezek a kritikus ágazatok több figyelmet és támogatást kapjanak.