A telki Organica szennyvíztisztító telep egykor Magyarország egyik legsikeresebb és leginnovatívabb kommunális szennyvíztisztító létesítménye volt.
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
Határértékeket sokszorosan meghaladó BTEX- és PAH-koncentrációkat mutattak ki a felszín alatti vízben egy oroszlányi ipari telephely szomszédságában.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Új kutatási eredmények szerint 500 °C felett az aktív szén felülete katalizátorként segíti a PFAS-vegyületek lebomlását – de a folyamat környezeti ára sem elhanyagolható.
Dániától Spanyolországig egyre több jel mutatja, hogy a biometán nem a jövő ígérete – hanem a jelen valósága.
Kiemelt cikkek
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Cikkek röviden
A megújuló energiaforrások elterjedésével a rugalmas energiatárolás stratégiai kérdéssé vált. A Soha et al. (2026) – Hidrológiai Közlöny tanulmány egy 2 665 km²-es észak-magyarországi mintaterületen vizsgálta, hol alakíthatók ki kisléptékű szivattyús energiatárolók. A GIS-alapú, többszempontú módszertan 144 víztestet, 72 külszíni és 140 mélyművelésű bányát elemzett, és végül 21 potenciális helyszínt azonosított 1–20 MWh kapacitású tárolók számára. A kidolgozott eljárás régiós vagy országos léptékű vizsgálatokra is alkalmas, a helyszínek pontosításához azonban részletes terepi felmérés szükséges.
A telki Organica szennyvíztisztító telep 2004-ben állt üzembe, és közel két évtizeden át hatékonyan, szagtalanul és esztétikusan kezelte a község szennyvizét. A település növekedése – köztük az MLSZ edzőközpont létesítése – azonban meghaladta a telep 800 m³/nap kapacitását. Skálázhatósági korlátok és gazdaságossági szempontok miatt Telki a Zsámbéki-medence regionális projektjéhez csatlakozott. Az uniós támogatásból épített zsámbéki telep 2 500 m³/nap kapacitással, kb. 18 800 lakosegyenérték kiszolgálására alkalmas. A telki Organica telep 2022/2023-tól már nem kezel szennyvizet; jövőjéről – felhagyás, bontás vagy hasznosítás – a talajvizsgálat eredményei alapján döntenek.
A hagyományos szennyvíztisztító telepek a mikroműanyagok 70–99%-át eltávolítják, ám a kivont részecskék döntő többsége a szennyvíziszapban köt ki. Az anaerob rothasztás — bár biogáz-termelés szempontjából előnyös — nem képes lebontani a műanyag polimerjeit. Ha az iszapot mezőgazdasági területen hasznosítják, a mikroműanyagok közvetlenül a talajba kerülnek, ahol évtizedekig felhalmozódnak. A membrántechnológiák közel teljes hatékonyságot kínálnak, de magas költségük miatt kevés helyen elérhetők. Ígéretes alternatívát jelentenek a PET-bontó baktériumok és enzimek. Az EU 2024/3019-es irányelve kötelező monitoringot ír elő, a teljes megoldáshoz azonban az iszapkezelés rendezése is elengedhetetlen.
A globális offshore szélipar 2024 végére elérte a 83 GW összesített kapacitást, és az előrejelzések szerint 2034-re meghaladja a 441 GW-ot. A tengeri telepítés nem csupán több területet jelent – a víz felett 50%-ot is meghaladó kapacitásfaktorok érhetők el, szemben a szárazföldi 30–40%-kal. A technológia két ága – a rögzített alapú és a lebegő platform – egymást kiegészítve nyitja meg a sekély és a mélyvizű területeket. A Dogger Bank, Hywind és Hornsea projektek igazolják a megvalósíthatóságot, de a lebegő offshore szél kereskedelmi méretű elterjedéséhez a LCOE-t még legalább harmadával kell csökkenteni.
Népszerű cikkek
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Dániától Spanyolországig egyre több jel mutatja, hogy a biometán nem a jövő ígérete – hanem a jelen valósága.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
A W4-ről
Szakmai platform a víz-, szennyvíz-, biogáz- és az energetika ágazatok számára
Célünk, hogy a víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetikai ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassuk be. Arra törekszünk, hogy az aktuális fejlesztések, technológiák és piaci változások ne elszigetelten, hanem összefüggéseikben jelenjenek meg.
A tartalom úgy készül, hogy minden olvasónak használható tudást és naprakész képet adjon a szektor állapotáról és irányairól. A megjelenő anyagok a szakmai párbeszédet és a tudatos, előremutató gondolkodást kívánják erősíteni az ágazaton belül és kívül. Szeretnénk elérni, hogy ezek a kritikus ágazatok több figyelmet és támogatást kapjanak.