Az Elestor holland fejlesztő 20 MW/200–800 MWh kapacitású hidrogén-vas folyadékáramlásos akkumulátort telepít a Windpark Zeewolde szélparkban, miközben a technológia piaci megítélése és a holland hálózati torlódás kezelése is új szakaszba lép. Mindez annak fényében, hogy hazánk tavasszal megválasztott kormánya "az uniós pénz hazahozatala" nevében a brüsszeli igényeknek megfelelően szélenergia-dominanciát tervez kialakítani a magyar energiamixben, különös figyelmet érdemel.
Egy olcsó hulladék, amely képes akár a PFAS vegyületek 90 százalékát is megkötni ott, ahol az aktív szén rendre kudarcot vall.
A Birminghami Egyetem kutatói olyan perovszkittal működő katalizátort fejlesztettek, amely akár 500 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten is képes vizet hidrogénre bontani, mint a jelenlegi eljárások – egy lépéssel közelebb hozva az ipari hulladékhőből nyerhető olcsó hidrogéntermelést.
A Seatrium távvezérelt úszó platformja először adott át áramot a szingapúri villamosenergia-hálózatnak, megnyitva az utat az új típusú, tengeri energiainfrastruktúra előtt.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Egy virginiai tinédzser garázslaborból indulva jutott el oda, ahová a membrántechnológia nem tud: önrecikláló, mágneses szűrő a mikroműanyagok ellen – a kérdés már csak az, hogy mit mond az apróbetűs rész....
A Rochesteri Egyetem napelemes sótalanító rendszere vegyi kezelés és mérgező sóoldat nélkül alakít tengervizet ivóvízzé, miközben értékes ásványokat – köztük lítiumot – nyerhet vissza.
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
A mesterséges intelligencia és az IoT-érzékelők együtt képes megjósolni a csőtöréseket, optimalizálni a hálózati nyomást és valós időben csökkenteni az elosztási veszteséget.
Egy kazahsztáni kutatás bemutatja, hogyan tanulhat meg gondolkodni egy szennyvíztelep IoT-érzékelők, hidraulikai szimuláció és mesterséges intelligencia segítségével.
Ausztrál kutatók egy újrafelhasználható, nano-méretű molekuláris kalitkákból álló abszorbenst fejlesztettek ki, amely akár 98%-os hatékonysággal távolítja el a PFAS-szennyezőket a vízből – beleértve a legnehezebben kezelhető rövid láncú változatokat is.
Új kutatási eredmények szerint 500 °C felett az aktív szén felülete katalizátorként segíti a PFAS-vegyületek lebomlását – de a folyamat környezeti ára sem elhanyagolható.