Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Az energiaátmenet leghangosabban ígért technológiája mögött tartós költségrések, infrastrukturális hiányok és dokumentált olajipari érdekek húzódnak meg.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Az energiaátmenet leghangosabban ígért technológiája mögött tartós költségrések, infrastrukturális hiányok és dokumentált olajipari érdekek húzódnak meg.
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
A hidrogén évtizedek óta csendben tartja életben a nehézipart – az eFuel és az üzemanyagcellák révén most a közlekedésbe is belép.
Metángőz és szénelgázosítás, majd elektrolízis háromféleképpen – a termelési módok hatásfokban, CO₂-lábnyomban és kilogrammonkénti árban igencsak eltérnek egymástól.
A Föld legkönnyebb elemét évtizedek óta potencenciális energiahordozóként emlegettük – most először tűnik úgy, hogy a remény valóra is válik.
A vadosfai szélerőmű beruházás visszahozza a szélenergia-hasznosítást Magyarországra – de a madárvédelem problémái, a zajhatás és a lapáthulladék kérdése egyelőre megválaszolatlan.
A világban legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
A villanymotort nem tegnap találták fel – de soha nem újult meg ennyire forradalmi módon, mint most: a mágneses fluxus újragondolása, a kettős forgórész-elv és a ritkaföldfém-kérdés együtt írják át az elektromos meghajtás jövőjét.
Miközben az offshore szél már igazolt ipari valóság, két feltörekvő technológia – a hullámenergia és az áramlatenergia – éppen most lép ki a laboratóriumból a nyílt tengerre.
A lítium-ion forradalomtól a szilárdtest-akkumulátorokig: hol tart ma az energiatárolás technológiája, és merre halad a következő évtizedben?
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.