A BloombergNEF friss adatai szerint 2026 első felében globálisan 327,5 milliárd dollár áramlott megújuló energiába, miközben a tárolással kombinált naperőműves projektek rekordbefektetést vonzottak.
A szélerőműparkok megítélése kapcsán hitviták helyett a teljes életciklusra vonatkozó ökológiai mérleget és a természeti környezetre gyakorolt hatásait is nézni kell.
Metángőz és szénelgázosítás, majd elektrolízis háromféleképpen – a termelési módok hatásfokban, CO₂-lábnyomban és kilogrammonkénti árban igencsak eltérnek egymástól.
A Föld legkönnyebb elemét évtizedek óta potencenciális energiahordozóként emlegettük – most először tűnik úgy, hogy a remény valóra is válik.
A vadosfai szélerőmű beruházás visszahozza a szélenergia-hasznosítást Magyarországra – de a madárvédelem problémái, a zajhatás és a lapáthulladék kérdése egyelőre megválaszolatlan.
A világban legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
A villanymotort nem tegnap találták fel – de soha nem újult meg ennyire forradalmi módon, mint most: a mágneses fluxus újragondolása, a kettős forgórész-elv és a ritkaföldfém-kérdés együtt írják át az elektromos meghajtás jövőjét.
Miközben az offshore szél már igazolt ipari valóság, két feltörekvő technológia – a hullámenergia és az áramlatenergia – éppen most lép ki a laboratóriumból a nyílt tengerre.
A lítium-ion forradalomtól a szilárdtest-akkumulátorokig: hol tart ma az energiatárolás technológiája, és merre halad a következő évtizedben?
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Három "ökobarát" innovációt kínálnak kutatók, amelyek elterjedésük esetén jelentősen javíthatják az energiatermelés és a szennyvíztisztítás hatékonyságát.
Az EU Szennyvíztisztítási Irányelv két legfőbb célja látszólag ellentmond egymásnak, de megfelelő stratégiával mindkettő teljesíthető.
Miközben a szenes áramtermelés közel felére esett vissza, 2025-ben a biomassza és biogáz együttesen 2146 GWh villamos energiát termelt Magyarországon – 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban,