
A globális megújulóenergia-piac 2026 első felében gyakorlatilag megtorpant: a BloombergNEF (BNEF) elemzése szerint a világ 327,5 milliárd dollárt fektetett napenergiába, szélenergiába és más zöldenergia-forrásokba – ez nagyjából megegyezik az előző félév szintjével, ám 21%-kal elmarad a 2024 második felében mért csúcstól. A megtorpanás időszaka egybeesik azzal, hogy a mesterséges intelligencia és az adatközpontok által hajtott áramkereslet, valamint a nemzetközi konfliktusok – köztük az iráni háború – okozta energiapiaci bizonytalanság világszerte átrendezi a beruházói prioritásokat. A lassulás mögött komoly szerkezeti átalakulás húzódik: miközben az önálló, nagyüzemi naperőmű- és szárazföldi szélenergia-projektek finanszírozása visszaesett, a tárolással kombinált naperőműves fejlesztések rekordot döntöttek.
Az önálló, nagyüzemi naperőmű-projektek finanszírozása 20%-kal, 75,4 milliárd dollárra csökkent éves összevetésben – ez a legalacsonyabb érték 2021, azaz a napenergia-fellendülés kezdete óta. A visszaesés hátterében elsősorban a hálózati korlátozások miatti termeléskiesés, az árkannibalizáció és a hálózati torlódás okozta bevételi bizonytalanság áll, amelyek Kínában, Brazíliában és Európa több országában is visszafogták a beruházási kedvet. Ezek a kockázatok a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyes hálózatokon – így Kína napos tartományaiban vagy Dél-Európa egyes régióiban – annyi naperőmű termel egyszerre, hogy a villamosenergia-ár időszakosan nullára vagy negatívba fordul, ami rontja az önálló naperőmű-projektek megtérülését.
Ezzel párhuzamosan a befektetők egyre inkább az energiatárolóval kombinált naperőműves projektek felé fordultak. Ezek a hibrid fejlesztések a napközbeni termelést akkumulátoros tárolóval egészítik ki, így a megtermelt áram később, magasabb piaci árak mellett is értékesíthető – ez kiszámíthatóbb bevételt biztosít, mint egy önálló naperőmű esetében.
A tárolással kombinált projektek finanszírozása 2026 első felében 25 milliárd dolláros rekordszintre rúgott, ami közel duplája a 2025 második felében mértnek, és háromszorosa a 2025 első félévi értéknek.
A tárolással kombinált naperőműves beruházásokban továbbra is az Egyesült Államok és Ausztrália jár az élen.
Az Egyesült Államok Kína mögött a második legnagyobb piac maradt, megelőzve az Európai Uniót is. Az amerikai megújulóenergia-befektetések 54%-kal nőttek éves szinten, ahogy a fejlesztők igyekeztek időben lehívni a szövetségi adókedvezményeket, mielőtt azok fokozatosan megszűnnek. Emellett az adatközpontok robbanásszerűen növekvő áramigénye is felfelé húzta a keresletet.
A napenergia-beruházások 41%-kal, rekord 45,8 milliárd dollárra emelkedtek, a szélenergia-befektetések pedig több mint duplázódtak, elérve a 13,8 milliárd dollárt.
A rohamot részben az magyarázza, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi klímatörvény nyomán bevezetett adókedvezmények fokozatosan szigorodnak, így a fejlesztők a még kedvező feltételek mellett igyekeznek minél több projektet finanszírozási záráshoz juttatni.
Azok a naperőmű- és szárazföldi szélenergia-projektek, amelyek már biztosították maguknak a korábbi adókedvezményekre való jogosultságot, egészen 2030-ig, az utolsó ilyen projektek üzembe helyezéséig húzhatják az amerikai piac bővülését – ezt követően azonban a támogatási környezet szigorodása fékezheti a növekedést.
A globális szélenergia-befektetés összesen 92,3 milliárd dollárt tett ki, ami 27%-os visszaesés éves szinten. A tengeri szélenergia-projektek finanszírozása 72%-kal zuhant: a 2024–2025-ös gyenge aukciós eredmények – köztük egy visszavont dán és egy sikertelen német aukció –, valamint a megemelkedett beruházási és finanszírozási költségek jelentősen megritkították a lezárható projektek listáját.
A szárazföldi szélenergia globálisan 4%-kal, 80,7 milliárd dollárra csökkent, Európában azonban ellentétes tendencia rajzolódott ki.
Németország, Románia és Szerbia a friss támogatási aukcióknak köszönhetően rekordmértékű szárazföldi szélenergia-befektetést vonzott az idei év első felében. A rögzített, garantált árat kínáló európai aukciós rendszerek jelentősen csökkentik a fejlesztők bevételi kockázatát, ami vonzóbbá teszi a projekteket a befektetők számára – szemben a nyílt piaci áringadozásnak kitett, önállóan finanszírozott projektekkel. A szárazföldi szélenergia különösen a téli hónapokban játszik kulcsszerepet az európai hálózatok kiegyensúlyozásában, amikor a napenergia-termelés alacsony, ezért a kontinens több országa stratégiai kérdésként kezeli az ágazat bővítését.
Kína részesedése a globális megújulóenergia-befektetésekből a 2022-es, több mint 50%-os szintről mára mindössze a beruházások negyedére csökkent, miután a fejlesztők a tavalyi kínai villamosenergia-piaci reformot követően újraszámolták a várható bevételeket. A helyzetet a félév második felében javíthatja, ha újraindulnak a rögzített, garantált árú támogatási aukciók.
Több feltörekvő piac is figyelmet érdemel. Vietnám befektetései például négyszeresükre nőttek. Ezzel az ország visszaszerezte regionális vezető szerepét, miközben Malajzia és a Fülöp-szigetek bővülésének köszönhetően Délkelet-Ázsia teljes megújulóenergia-befektetése meghaladta a 12 milliárd dollárt. A szubszaharai Afrikában Nigéria emelkedik ki a kisléptékű, tárolással kombinált napenergia-projektek felfutásával, amit az Irán körüli háborús helyzet miatt megugró üzemanyagárak is ösztönöznek – ezzel összhangban az Ember energiapiaci elemzőközpont szerint Afrika idén rekordévet zárhat a napenergia-telepítések terén. Közép-Ázsiában immár második egymást követő félévben haladta meg a 4 milliárd dollárt a beruházási volumen, elsősorban a kazahsztáni szárazföldi szélenergia-projekteknek köszönhetően. Brazíliában a bioüzemanyag-ágazat 7,7 milliárd dolláros befektetést vonzott, ami 2008 második féléve óta a legmagasabb érték – ebben az új hazai szabályozás és a szigorodó nemzetközi piaci feltételek egyaránt szerepet játszottak.
Ezek a folyamatok azt jelzik, hogy a megújulóenergia-beruházások súlypontja fokozatosan eltolódik Kínáról a feltörekvő piacok szélesebb köre felé, ami hosszabb távon mérsékelheti az ágazat egyetlen országtól való függését.
A jelentésben kiemelt román és szerb szárazföldi szélenergia-rekordok azt mutatják, hogy a térség egyre inkább bekapcsolódik a nyugat-európai mintát követő, aukciós alapú támogatási rendszerekbe, ahol a fejlesztők rögzített áron adhatják el a megtermelt áramot. Ez a modell csökkenti a piaci ár ingadozásából eredő kockázatot, és vonzóbbá teheti a beruházásokat olyan piacokon is, amelyek eddig kevésbé álltak a nemzetközi befektetők fókuszában. A globális trend – a tárolással kombinált napenergia térnyerése – a régióban is egyre inkább megjelenik, ahogy a hálózatüzemeltetők szembesülnek az időjárásfüggő termelés kiegyensúlyozásának kihívásával. Bár a jelentés Magyarországot külön nem említi, a szomszédos piacok élénkülése közvetve az itthoni fejlesztőket és beszállítókat is érintheti.
A BNEF adatai összességében azt mutatják, hogy a megújulóenergia-piac növekedési íve nem tört meg, csupán átalakul: a befektetők egyre inkább a kiszámíthatóbb bevételt ígérő, tárolással kombinált projekteket részesítik előnyben az önálló naperőmű- és szárazföldi szélenergia-fejlesztésekkel szemben. Ez a szerkezetváltás rövid távon visszafogja az új kapacitások ütemét: a BNEF előrejelzése szerint 2026-ban a világ kevesebb új megújulóenergia-kapacitást állít üzembe, mint 2025-ben – ez több mint egy évtizede az első ilyen éves visszaesés. Az elemzők ugyanakkor átmeneti jelenségnek tartják a lassulást, és 2027-től már újra bővülő kapacitástelepítésre számítanak. Európai szempontból a kép vegyes: miközben a tengeri szélpiacot komoly nehézségek sújtják, a szárazföldi szélenergia és a napenergia egyes közép-európai és balkáni piacokon – így Romániában és Szerbiában – kifejezetten erősödik, ami a régió energiaátmenete szempontjából is releváns fejlemény. A fejlesztők és a hálózatüzemeltetők számára ez azt jelenti, hogy a projektek tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a tárolási kapacitás beépítése és a bevételi kockázatok kezelése, nem csupán a nyers termelési kapacitás növelése.
Források: Semafor, BloombergNEF
A BloombergNEF (BNEF) elemzése szerint a globális megújulóenergia-befektetés 2026 első felében 327,5 milliárd dollárra rúgott, ami gyakorlatilag megegyezik az előző félév szintjével, de 21%-kal elmarad a 2024-es csúcstól. A visszaesés mögött szerkezeti átrendeződés áll: az önálló, nagyüzemi naperőmű-projektek finanszírozása 20%-kal, 75,4 milliárd dollárra csökkent, miközben a tárolással kombinált naperőműves fejlesztések 25 milliárd dollárt vonzottak. Az amerikai piac 54%-kal bővült az adókedvezmények és az adatközpontok növekvő áramigénye miatt. A napenergia-beruházás itt 45,8 milliárd dolláros rekordértékre emelkedett. Szélenergiában a szárazföldi szegmens globálisan enyhén, 4%-kal 80,7 milliárd dollárra mérséklődött, Németországba, Romániába és Szerbiába viszont rekordszintű befektetés érkezett. Délkelet-Ázsiában és Közép-Ázsiában is dinamikusan nőtt a beruházási volumen. Kína részesedése a globális befektetésekből a korábbi több mint feléről a negyedére csökkent, miközben Vietnám, Nigéria és Brazília piaca felfutóban van. A BNEF szerint a lassulás átmeneti, 2027-től ismét bővülhet a kapacitástelepítés üteme
A BloombergNEF (BNEF) elemzése szerint a globális megújulóenergia-befektetés 2026 első felében 327,5 milliárd dollárra rúgott, ami gyakorlatilag megegyezik az előző félév szintjével, de 21%-kal elmarad a 2024 második felében mért csúcstól. A visszaesés mögött nem a piac megtorpanása, hanem szerkezeti átrendeződés áll: az önálló, nagyüzemi naperőmű-projektek finanszírozása 20%-kal, 75,4 milliárd dollárra csökkent – ez a legalacsonyabb szint 2021, a napenergia-fellendülés kezdete óta –, miközben a tárolással kombinált naperőműves fejlesztések rekord 25 milliárd dollárt vonzottak, csaknem duplájára az előző félévnek. A befektetők óvatosságát a hálózati korlátozások, az árkannibalizáció és a hálózati torlódás miatti bevételi kockázatok magyarázzák, elsősorban Kínában, Brazíliában és Európa egyes piacain.
Az amerikai piac 54%-kal bővült egy év alatt, ahogy a fejlesztők az adókedvezmények lehívására és az adatközpontok növekvő áramigényére hajtottak: a napenergia-beruházás rekord 45,8 milliárd dollárra, a szélenergia-beruházás pedig 13,8 milliárd dollárra emelkedett. A globális szélenergia-befektetés összesen 92,3 milliárd dollárra, 27%-kal csökkent, a tengeri szélpiacot pedig 72%-os zuhanás sújtja a gyenge aukciós eredmények és a megugró finanszírozási költségek miatt. A szárazföldi szélenergia globálisan 4%-kal, 80,7 milliárd dollárra mérséklődött, ám Németország, Románia és Szerbia rekordméretű befektetést vonzott.
Kína részesedése a globális befektetésekből a 2022-es, több mint felét kitevő szintről mára a negyedére csökkent, a kínai villamosenergia-piaci reform miatti bevétel-újraszámolás következtében. Ezzel párhuzamosan Vietnám négyszereződő befektetésekkel visszaszerezte regionális vezető szerepét, Délkelet-Ázsia teljes megújulóenergia-piaca meghaladta a 12 milliárd dollárt, Nigériában felfutott a kisléptékű napenergia, Közép-Ázsiában másodszor egymás után lépte túl a 4 milliárd dollárt a beruházás, Brazíliában pedig a bioüzemanyag-ágazat 7,7 milliárd dollárral 2008 óta a legjobb félévét zárta. A BNEF szerint a 2026-os visszaesés átmeneti: bár az idei új kapacitástelepítés több mint egy évtizede először marad el a tavalyi szinttől, az elemzők 2027-től újra bővülésre számítanak.
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Felmérik Szíria vízkészleteit, ami egy akár napi 1,2 millió köbméteres sótalanítási program megalapozását jelenti. A projektben az ACWA Power és a WTCO konzorciuma a szíriai Energiaügyi Minisztériummal és a Fichtner mérnöki tanácsadócéggel közösen vesz részt.
A cseh kormány első biometán-támogatási aukciójára a várt kapacitás négyszeresét meghaladó jelentkezés érkezett, ami lenyomta a nyertes ajánlatok árát.
Az új nemzeti nyersanyag-stratégia szerint 2050-re akár 40%-kal csökkenhet az ország üzemanyag-importfüggősége, miközben új bevételi forrást teremt az agrárvállalkozásoknak.
A walesi Flintshire megyei tanács jóváhagyta a Deeside biogáz üzeméhez kapcsolódó szén-dioxid-leválasztó és -cseppfolyósító létesítmény építését, amely a rothasztás során keletkező gázból értékes ipari nyersanyagot állít elő.