A globális megújulóenergia-piac 2026 első felében gyakorlatilag megtorpant: a BloombergNEF (BNEF) elemzése szerint a világ 327,5 milliárd dollárt fektetett napenergiába, szélenergiába és más zöldenergia-forrásokba – ez nagyjából megegyezik az előző félév szintjével, ám 21%-kal elmarad a 2024 második felében mért csúcstól. A megtorpanás időszaka egybeesik azzal, hogy a mesterséges intelligencia és az adatközpontok által hajtott áramkereslet, valamint a nemzetközi konfliktusok – köztük az iráni háború – okozta energiapiaci bizonytalanság világszerte átrendezi a beruházói prioritásokat. A lassulás mögött  komoly szerkezeti átalakulás húzódik: miközben az önálló, nagyüzemi naperőmű- és szárazföldi szélenergia-projektek finanszírozása visszaesett, a tárolással kombinált naperőműves fejlesztések rekordot döntöttek.

‍

Toplistán az energiatárolás

‍

Az önálló, nagyüzemi naperőmű-projektek finanszírozása 20%-kal, 75,4 milliárd dollárra csökkent éves összevetésben – ez a legalacsonyabb érték 2021, azaz a napenergia-fellendülés kezdete óta. A visszaesés hátterében elsősorban a hálózati korlátozások miatti termeléskiesés, az árkannibalizáció és a hálózati torlódás okozta bevételi bizonytalanság áll, amelyek Kínában, Brazíliában és Európa több országában is visszafogták a beruházási kedvet. Ezek a kockázatok a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyes hálózatokon – így Kína napos tartományaiban vagy Dél-Európa egyes régióiban – annyi naperőmű termel egyszerre, hogy a villamosenergia-ár időszakosan nullára vagy negatívba fordul, ami rontja az önálló naperőmű-projektek megtérülését.

‍

Ezzel párhuzamosan a befektetők egyre inkább az energiatárolóval kombinált naperőműves projektek felé fordultak. Ezek a hibrid fejlesztések a napközbeni termelést akkumulátoros tárolóval egészítik ki, így a megtermelt áram később, magasabb piaci árak mellett is értékesíthető – ez kiszámíthatóbb bevételt biztosít, mint egy önálló naperőmű esetében.

‍

A tárolással kombinált projektek finanszírozása 2026 első felében 25 milliárd dolláros rekordszintre rúgott, ami közel duplája a 2025 második felében mértnek, és háromszorosa a 2025 első félévi értéknek.

‍

A tárolással kombinált naperőműves beruházásokban továbbra is az Egyesült Államok és Ausztrália jár az élen.

‍

Az amerikai piacot az adókedvezmények hajtják

‍

Az Egyesült Államok Kína mögött a második legnagyobb piac maradt, megelőzve az Európai Uniót is. Az amerikai megújulóenergia-befektetések 54%-kal nőttek éves szinten, ahogy a fejlesztők igyekeztek időben lehívni a szövetségi adókedvezményeket, mielőtt azok fokozatosan megszűnnek. Emellett az adatközpontok robbanásszerűen növekvő áramigénye is felfelé húzta a keresletet.

‍

A napenergia-beruházások 41%-kal, rekord 45,8 milliárd dollárra emelkedtek, a szélenergia-befektetések pedig több mint duplázódtak, elérve a 13,8 milliárd dollárt.

‍

A rohamot részben az magyarázza, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi klímatörvény nyomán bevezetett adókedvezmények fokozatosan szigorodnak, így a fejlesztők a még kedvező feltételek mellett igyekeznek minél több projektet finanszírozási záráshoz juttatni.

‍

Azok a naperőmű- és szárazföldi szélenergia-projektek, amelyek már biztosították maguknak a korábbi adókedvezményekre való jogosultságot, egészen 2030-ig, az utolsó ilyen projektek üzembe helyezéséig húzhatják az amerikai piac bővülését – ezt követően azonban a támogatási környezet szigorodása fékezheti a növekedést.

‍

Vegyes kép a szélenergiában

‍

A globális szélenergia-befektetés összesen 92,3 milliárd dollárt tett ki, ami 27%-os visszaesés éves szinten. A tengeri szélenergia-projektek finanszírozása 72%-kal zuhant: a 2024–2025-ös gyenge aukciós eredmények – köztük egy visszavont dán és egy sikertelen német aukció –, valamint a megemelkedett beruházási és finanszírozási költségek jelentősen megritkították a lezárható projektek listáját.

‍

A szárazföldi szélenergia globálisan 4%-kal, 80,7 milliárd dollárra csökkent, Európában azonban ellentétes tendencia rajzolódott ki.

‍

Németország, Románia és Szerbia a friss támogatási aukcióknak köszönhetően rekordmértékű szárazföldi szélenergia-befektetést vonzott az idei év első felében. A rögzített, garantált árat kínáló európai aukciós rendszerek jelentősen csökkentik a fejlesztők bevételi kockázatát, ami vonzóbbá teszi a projekteket a befektetők számára – szemben a nyílt piaci áringadozásnak kitett, önállóan finanszírozott projektekkel. A szárazföldi szélenergia különösen a téli hónapokban játszik kulcsszerepet az európai hálózatok kiegyensúlyozásában, amikor a napenergia-termelés alacsony, ezért a kontinens több országa stratégiai kérdésként kezeli az ágazat bővítését.

‍

Kína visszaszorul, új szereplők erősödnek

‍

Kína részesedése a globális megújulóenergia-befektetésekből a 2022-es, több mint 50%-os szintről mára mindössze a beruházások negyedére csökkent, miután a fejlesztők a tavalyi kínai villamosenergia-piaci reformot követően újraszámolták a várható bevételeket. A helyzetet a félév második felében javíthatja, ha újraindulnak a rögzített, garantált árú támogatási aukciók.

‍

Több feltörekvő piac is figyelmet érdemel. Vietnám befektetései például négyszeresükre nőttek. Ezzel az ország visszaszerezte regionális vezető szerepét, miközben Malajzia és a Fülöp-szigetek bővülésének köszönhetően Délkelet-Ázsia teljes megújulóenergia-befektetése meghaladta a 12 milliárd dollárt. A szubszaharai Afrikában Nigéria emelkedik ki a kisléptékű, tárolással kombinált napenergia-projektek felfutásával, amit az Irán körüli háborús helyzet miatt megugró üzemanyagárak is ösztönöznek – ezzel összhangban az Ember energiapiaci elemzőközpont szerint Afrika idén rekordévet zárhat a napenergia-telepítések terén. Közép-Ázsiában immár második egymást követő félévben haladta meg a 4 milliárd dollárt a beruházási volumen, elsősorban a kazahsztáni szárazföldi szélenergia-projekteknek köszönhetően. Brazíliában a bioüzemanyag-ágazat 7,7 milliárd dolláros befektetést vonzott, ami 2008 második féléve óta a legmagasabb érték – ebben az új hazai szabályozás és a szigorodó nemzetközi piaci feltételek egyaránt szerepet játszottak.

‍

Ezek a folyamatok azt jelzik, hogy a megújulóenergia-beruházások súlypontja fokozatosan eltolódik Kínáról a feltörekvő piacok szélesebb köre felé, ami hosszabb távon mérsékelheti az ágazat egyetlen országtól való függését.

‍

Mit jelez a tendencia Közép-Európa számára?

‍

A jelentésben kiemelt román és szerb szárazföldi szélenergia-rekordok azt mutatják, hogy a térség egyre inkább bekapcsolódik a nyugat-európai mintát követő, aukciós alapú támogatási rendszerekbe, ahol a fejlesztők rögzített áron adhatják el a megtermelt áramot. Ez a modell csökkenti a piaci ár ingadozásából eredő kockázatot, és vonzóbbá teheti a beruházásokat olyan piacokon is, amelyek eddig kevésbé álltak a nemzetközi befektetők fókuszában. A globális trend – a tárolással kombinált napenergia térnyerése – a régióban is egyre inkább megjelenik, ahogy a hálózatüzemeltetők szembesülnek az időjárásfüggő termelés kiegyensúlyozásának kihívásával. Bár a jelentés Magyarországot külön nem említi, a szomszédos piacok élénkülése közvetve az itthoni fejlesztőket és beszállítókat is érintheti.

‍

Átalakuló piacok

‍

A BNEF adatai összességében azt mutatják, hogy a megújulóenergia-piac növekedési íve nem tört meg, csupán átalakul: a befektetők egyre inkább a kiszámíthatóbb bevételt ígérő, tárolással kombinált projekteket részesítik előnyben az önálló naperőmű- és szárazföldi szélenergia-fejlesztésekkel szemben. Ez a szerkezetváltás rövid távon visszafogja az új kapacitások ütemét: a BNEF előrejelzése szerint 2026-ban a világ kevesebb új megújulóenergia-kapacitást állít üzembe, mint 2025-ben – ez több mint egy évtizede az első ilyen éves visszaesés. Az elemzők ugyanakkor átmeneti jelenségnek tartják a lassulást, és 2027-től már újra bővülő kapacitástelepítésre számítanak. Európai szempontból a kép vegyes: miközben a tengeri szélpiacot komoly nehézségek sújtják, a szárazföldi szélenergia és a napenergia egyes közép-európai és balkáni piacokon – így Romániában és Szerbiában – kifejezetten erősödik, ami a régió energiaátmenete szempontjából is releváns fejlemény. A fejlesztők és a hálózatüzemeltetők számára ez azt jelenti, hogy a projektek tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a tárolási kapacitás beépítése és a bevételi kockázatok kezelése, nem csupán a nyers termelési kapacitás növelése.

‍

Források: Semafor, BloombergNEF