Mélymerülés
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
A Kárpátoktól a Homokhátságig: a Kárpát-medence és Magyarország vízrendszerei egyre sérülékenyebb egyensúlyon állnak – a megoldás a szemléletváltásban és az innovációban rejlik.
Az Alpoktól a Mediterráneumig Európa vízrendszerei egyre súlyosabb nyomás alatt állnak – az árvizek, aszályok és a gyengülő jogi védelem együttesen fenyegetik a kontinens édesvízkészleteit.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ vízrendszerei kritikus fordulóponthoz érkeztek – de a változás még lehetséges.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Nemzetközi tanulmány a szennyvíz erőforrás-visszanyerési potenciáljáról: víz, energia, tápanyagok, kritikus nyomanyagok és szén egy integrált rendszerben.
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.