A biogáz Magyarország negyedik legnagyobb energiaforrása
Miközben a szenes áramtermelés közel felére esett vissza, 2025-ben a biomassza és biogáz együttesen 2146 GWh villamos energiát termelt Magyarországon – 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban,
Biogázüzem Szarvason
A számok nyelvén is megerősítette 2025, amit az energetikai szakemberek már évek óta jeleznek: Magyarországon a biogáz a negyedik legnagyobb energiaforrás. Ez az adat önmagban is figyelemre méltó, de a mögötte rejlő potenciál még inkább az.
Biogáz: a negyedik helyen
Az Energetikai És Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025-ös éves jelentése megerősíti, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésén belül a biogáz a negyedik helyen áll, a napenergia, a szélenergia és a vízenergia mögött. A 2025-ös év folyamán a biogáz-alapú vilámosenergia-termelés elérte a 24%-os részarányt az összes megújuló energiaforrásból származó vilámosenergia-termelésen belül.
A biogáz-szektor fejlődése stabilan halad előre: 2024-ben az üzemélő biogáz-erőművek száma elérte a 170-et, kapacitásuk meghaladta a 200 MW-ot. Az érintett termelőknek a többége mezőgazdasági vagy kommunnális hulladékot hasznosít.
A biogáz körülfogása: mit jelent a 24%-os részarány?
A 24%-os részarány a megújuló áramtermelésen belül önmagban eltörpül a napenergia boom mellé képest. Nézzük meg, mit jelent ez ténylegesen a teljes magyar energiamix kontextusában:
- Az összes hazai vilámosenergia-termelésnek körülbelül 50%-os részét teszi ki az atomenergia
- A megújulók és mas források teljes részaránya közel 24%-os
- A biogáz ezzel párhuzamosan a megújulóknak kb. negyede – ezért negyedik a sorban
A kép azért fontos, mert Magyarországon a napelem-kapacitás robbanásszerűen nőtt az elmúlt években: ma már több mint 7 000 MW napelem van telepítve. A biogáz ehhez képest „statikus" képet mutat – de ez egyben a stabilitását is jelzi. A biogáz nem szezonális, nem időjárásfüggő, éjjel-nappal termel.
Mi a ki nem aknkzázott potenciál?
Magyarország becslések szerint évente legalább 1,5–2 milliárd m³ biometánt termelhetne, ha az összes megfelelő szerves hulladekot és mezőgazdasági mellelterméket hasznositásra kerülne. A jelenlegi termelés ennek töredéke. A hiány pontos oka számos tényező következménye: a technológiai beruházás magas költsége, az ösztönzőrendszer bizonytalansága és a kötött hálózati kapacitások.
A Jedlik Ányos Terv keretében meghirdetett pályázat – amelyről bővebben ebben a cikkünkben írunk – erre a potenciálra kídál rá, 40 milliárd forintos kerettel. Ha az összes pályázó megvalósítja a tervezett projektet, érdemben nőhet a biometán-kapacitás.
Biogáz vs. biometán: mi a különbség?
A szakkifejezések néha összekeverednek a közbeszedben. A biogáz és a biometán nem ugyanaz:
- Biogáz: Az anaerob emesztés során keletkező gázelegy, amely typikusan 50–70% metánt és 30–50% szén-dioxidot tartalmaz. Jellemzően helyi felhasználásra kerül – hő- és vilámosenergia-termelésre (CHP).
- Biometán: A biogáz tisztitásával és dúsutsitásával előállított, 97–99%-os tisztaságú metán. Betáplálható a földgáz-hálózatba, értékesíthető járműüzemanyagként vagy exportként.
A MEKH statisztikái elsősorban az áramtermelést fedik le, amelyhez a leglöbb telep biogázt használ. A biometán-szegmens még gyerekcipőben jár Magyarországon – de a Jedlik pályázat ezt az ágazatot célozza meg elősorban.
Környezeti előnyök
A biogáz hasznositás nemcsak energetikai, hanem környezeti szempontból is előnyos. A szerves hulladék anaerob emesztése megelőzi a metankibocsátást, ami különösen fontos az éghajlatvédelem szempontjából, hiszen a metán üveghatása körülbelül 84-szeres a CO₂-éhez képest (20 éves időtávon). A fermentáció utáni maradvány, a digestate pedig ertékes műtrágyahelyettesítő, amely csokkkenti a származék műtrágyaigényt.
Forrás: MEKH 2025-ös éves jelentés
Magyarország energiamixe 2025-ben látványosan átrendeződött: a biomassza és biogáz együttes termelése elérte a 2146 GWh-t, amellyel ez a szektor a negyedik legjelentősebb villamosenergia-forrássá lépett elő. A 24 százalékos éves növekedés különösen figyelemre méltó, ha mellé helyezzük a szenes áramtermelés drasztikus, közel 50 százalékos visszaesését. A két folyamat együtt jelzi: Magyarország energiaszerkezete gyorsabban változik, mint azt sokan várták. A biogáz stratégiai előnye, hogy időjárásfüggetlen, tárolható és a meglévő gázhálózatba közvetlenül betáplálható. Hazánk kiaknázatlan biogáz-potenciálja szakértők szerint még mindig legalább háromszorosa a jelenlegi termelési szintnek, amit a Jedlik Ányos Terv 40 milliárdos pályázata hivatott csökkenteni. A Jedlik Ányos Terv első pályázati körében 39 projekt érkezett be, jelezve, hogy az iparág készen áll a fejlödésre.
A Villanyautósok.hu által közzétett 2025-ös hazai villamosenergia-termelési adatok szerint Magyarország energiamixe jelentős és gyorsuló szerkezetváltáson ment keresztül. A biomassza és biogáz szektora 2146 GWh termeléssel a negyedik legjelentősebb energiaforrássá lépett elő, 24 százalékos éves növekedést produkálva. Ez az érték önmagában is figyelemre méltó, de különösen hangsúlyossá válik, ha mellé helyezzük a szenes áramtermelés drasztikus visszaesését: ez a forrás 2025-ben közel felére zuhant az előző évhez képest.
A két tendencia együtt egy irányba mutat: a hazai energiatermelés lassan, de határozottan távolodik a fosszilis alapú rendszerektől, és egyre nagyobb teret enged a megújuló forrásoknak. A biogáz esetében ez különösen fontos fejlemény, hiszen – szemben a nap- és szélenergiával – a biogáz alapú termelés időjárásfüggetlen, szabályozható és tárolható energiaforrást jelent, amely közvetlenül betáplálható a meglévő gázhálózatba.
A 2146 GWh termelési szint érzékeltetéséhez: ez nagyjából annyi energia, amennyivel egy 200 000 fős város villamosenergia-szükségletét egy teljes évre fedezni lehetne. Mindez annak fényében válik igazán stratégiai kérdéssé, hogy Magyarország biogáz-potenciálja szakértők szerint még mindig csak töredékesen van kihasználva – a dán szinthez hasonlítható adottságainkhoz képest itthon csupán ötödannyi biogáz termelődik. A Jedlik Ányos Terv Energetikai Programja – 40 milliárd forintos kerettel – éppen ezt a szakadékot hivatott csökkenteni, és a 2025-ös növekedési adatok azt jelzik, hogy az iparág elindul a nagyobb kihasználtság irányába. Az első pályázati időablakban 39 projekt érkezett be, és ha a program beindul, a 2025-ös 24 százalékos növekedés csak az előszoba lehet egy nagyobb fellendülésnek.
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Kapcsolódó
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
Dániától Spanyolországig egyre több jel mutatja, hogy a biometán nem a jövő ígérete – hanem a jelen valósága.