Október első teljes hetén két ellentétes irányú jel érkezett a biogázpiacról. A dráguló földgáz és a tárolói hiány felértékeli a hazai, hálózatba táplálható biometánt, Közép-Európában pedig sorra jelennek meg az első betápláló üzemek. Ugyanakkor egy nagy múltú dán kivitelező csődje és az indiai hitelgarancia-szabályok azt mutatják, hogy a projektek megvalósítása és finanszírozása továbbra is a szektor legsérülékenyebb pontja.
Drágább gáz, értékesebb biometán
Az európai földgáz referenciaára, a holland TTF a hét elején, október 5-én 73,70 €/MWh volt, pénteken pedig már 80,25 €/MWh. Ez 2023 eleje óta a legmagasabb szint, és nagyjából 150%-kal haladja meg az egy évvel korábbi árat. Az emelkedés mögött a tárolói helyzet áll: a GIE adatai szerint az uniós gáztárolók töltöttsége október 7-én 73,1% volt, 16–17 százalékponttal a szokásos szezonális szint alatt. Az unió ezért az idei télre 90%-ról 80%-ra lazította a kötelező töltöttségi célt. Az európai szállításirendszer-üzemeltetők szervezete, az ENTSOG október 8-án tette közzé téli ellátási előrejelzését.
A biometán-termelők számára ez kettős üzenet. Rövid távon a magasabb gázár javítja a piaci alapon értékesített mennyiségek bevételét, és erősíti a hosszú távú vételi szerződések iránti keresletet. Hosszabb távon a tárolói sérülékenység a politikai érvelést is megerősíti: a hazai, időjárástól független megújuló gáz az ellátásbiztonság eszközévé válik, nem csak klímapolitikai tétel.