Október 12. és 18. között a régióban két lépés is a gázpiac felé tolta a biometánt. Szarvason a MOL átadta első biometánüzemét, Lengyelországban pedig az államfő aláírta a nagyobb üzemek aukciós támogatásáról szóló törvényt. Brüsszelben közben az Európai Biometán Héten az energiaügyi biztos az ellátásbiztonság eszközeként beszélt a biometánról, Nyugat-Európában pedig sorra jelentek be a hálózatba tápláló, részben régi kogenerációs üzemekből átalakított projektek.
Szarvas: a MOL belép a biometánpiacra
A MOL október 14-én adta át szarvasi biometánüzemét. A fejlesztés több mint 2,7 milliárd Ft-ba került, és az üzem évente több mint 7 millió m³ földgázt válthat ki, ami a vállalat szerint nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázfogyasztásának felel meg. A tisztított gáz az országos földgázhálózatba kerül, de bioCNG-ként vagy bioLNG-ként a tömegközlekedésben és a teherszállításban is felhasználható. Az ISCC-tanúsítvány a vállalat szerint nagyobb hozzáadott értéket ad a terméknek. A technológiát az olasz Gruppo AB szállította. Ez a MOL-csoport első biometánüzeme és a harmadik ilyen létesítmény Magyarországon.
Az alapanyag a környékről érkezik: évente több mint 40 000 t húsipari hulladék, 53 000 t hígtrágya és pulykatrágya a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó telepekről, valamint mintegy 18 000 t mezőgazdasági szubsztrát. Az üzem nem zöldmezős beruházás. A MOL 2023-ban vásárolta meg a szarvasi biogázüzemet, amely korábban évi 11–12 millió m³ biogázt égetett el kapcsolt energiatermelésben, és ebből közel 24 GWh megújuló villamos energiát, valamint jelentős hőt állított elő.