Egyre menőbb a biogáz Európában
Dániától Spanyolországig egyre több jel mutatja, hogy a biometán nem a jövő ígérete – hanem a jelen valósága.
Nano- és mikroműanyagok – mennyi van belőlük körülöttünk?
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
Sejtjeinkbe hatoló műanyagok
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk a műanyagtermelés okait és következményeit.
Az AI vízszomja: adatközpontok és a közműrendszer
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
A fal mint akkumulátor, a szennyvíz, amely „virágzik”, az ablak, amely áramot termel
Három „ökobarát” innovációt kínálnak kutatók, amelyek elterjedésük esetén jelentősen javíthatják az energiatermelés és a szennyvíztisztítás hatékonyságát.
Új vizes tudásközpontok Európában
Az EIT Water kilenc regionális központon (CLC) keresztül kapcsolja össze az európai innovációs ökoszisztémákat.
Európa vízrendszerei a változás határán
Az Alpoktól a Mediterráneumig Európa vízrendszerei egyre súlyosabb nyomás alatt állnak – az árvizek, aszályok és a gyengülő jogi védelem együttesen fenyegetik a kontinens édesvízkészleteit.
Bolygónk vizei: hol tartunk most?
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ vízrendszerei kritikus fordulóponthoz érkeztek – de a változás még lehetséges.
Beindult Ukrajna legnagyobb biometánüzeme
A Teofipolska Energy 56 millió köbméteres kapacitású üzeme közvetlenül csatlakozik a gázhálózathoz, megduplázva az ország összesített biometán-termelési kapacitását.
Algákkal a mikroműanyagok ellen
Forradalmi kísérlet a mikroműanyagok tisztított szennyvízből történő eltávolítása érdekében.