A cikkek mentéséhez jelentkezzen be.
A hét röviden · 44. hét · Október 26. – November 1.
A héten Németországban elállt a szél, és vele eltűnt az az árkülönbség, amely az előző hetekben kettéosztotta az európai árampiacot: csütörtökön már az egész régió 300 €/MWh fölött fizetett. A magyar heti átlagár 284,63 €/MWh lett, a 2024 októbere óta mért legmagasabb, miközben a Paksi Atomerőmű egyik blokkja leállt. Budapesten az Országgyűlés elé került a magyar–amerikai atomenergetikai megállapodás, lezárult az első szélerőmű-kapacitáspályázat, Brüsszelben pedig a tél, a finomítók és a hálózati díjak voltak napirenden.
Hétfőn még két külön piac működött. A német szárazföldi szélerőművek napi átlagban 28,7 GW-tal termeltek, Németország átlagosan 5,4 GW-ot exportált, a német–luxemburgi másnapi ár 116,57 €/MWh volt, a magyar 267,40 €/MWh (Fraunhofer ISE, 2026a; 2026b). Szerdától a szél szinte teljesen eltűnt. Csütörtökön a szárazföldi szélerőművek napi átlaga 4,1 GW, a tengerieké 0,5 GW volt, a gázerőművek 11,8 GW-tal, a lignittüzelésű erőművek 12,3 GW-tal termeltek, és Németország 5,8 GW nettó importtal a régió vevője lett (Fraunhofer ISE, 2026b).
Az eredmény egységesen drága csütörtök lett. A magyar napi átlag 324,58 €/MWh, a román 323,76 €/MWh, a német 314,85 €/MWh, a cseh 310,71 €/MWh, az osztrák 310,42 €/MWh, a szlovák 308,51 €/MWh, a lengyel 305,59 €/MWh volt. A legdrágább magyar negyedóra csütörtökön 17:30-kor 540,21 €/MWh-ba került. A magyar és a német ár közötti különbség a hétfői 150,83 €/MWh-ról vasárnapra 4,12 €/MWh-ra szűkült (Fraunhofer ISE, 2026a).
