A cikkek mentéséhez jelentkezzen be.
A hét röviden · 45. hét · November 2–8.
A héten kiderült, hogy az első magyar szélerőmű-kapacitáspályázatra több mint háromszor annyi kapacitással jelentkeztek, mint amennyi a hálózatra csatlakozhat. Ugyanezt a szűk keresztmetszetet írta le uniós szinten az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) három jelentése: a hálózati beruházás megháromszorozódott, a torlódások kezelése mégis egyre drágább, és Magyarország a határkeresztező kapacitások kiadásában a lemaradók között van. Az olaj két nap alatt több mint tizedével olcsóbb lett, a gázpiac viszont a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2027-ben is feszes maradhat.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kedden a közösségi oldalán közölte, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) első, szélerőműveknek kiírt kapacitáspályázatára 46 jelentkezés érkezett 37 beruházótól, összesen közel 2300 MW új szélerőművel. Az első körben nagyjából 700 MW csatlakozására van lehetőség. A pályázók emellett közel 2000 MWh akkumulátoros tároló építését vállalták. Az első eredmények december közepére várhatók. A számot szerdán a parlamentben Porcher Áron energetikai államtitkár is megerősítette. A pályázott kapacitás nagyjából 70%-a tehát ebben a körben nem kap helyet.
A pályázat a kormány 2030-ig kitűzött, 4000 MW-os szélerőmű-céljának első lépése. A miniszter hétfői rádióinterjújában azt is elmondta, hogy a hazai tárolókapacitás elérte az 1000 MW-ot, a cél 3000–4000 MW, miközben nagyjából 9000 MW naperőmű működik. Ebből a három számból az következik, hogy a beruházói érdeklődés nem szűk keresztmetszet: a korlát a hálózat befogadóképessége, és az, hogy a délben termelt napenergiát mennyi tároló tudja este visszaadni. A nagy tárolóvállalás a pontozásból következik, mert a 100 pontból 65 pénzügyi vállalásokhoz, köztük akkumulátoros tárolóhoz kötődik. Ez a rendszernek is hasznos.
