A héten két éve nem látott szintre drágult a magyar áram: a másnapi zsinórár kedden 326,57 €/MWh volt. A régióban szűkült a kínálat, a szeles Németországban viszont hétvégén szinte ingyen volt az áram; a különbség jól mutatja, mennyire kettévált Európa áramtérképe. Brüsszel felől is mozgalmas hét volt: 3,4 milliárd € innovációs támogatás, a visegrádi országok közös energiapolitikai nyilatkozata és Dan Jørgensen energiabiztos budapesti látogatása.
Drága hét a közép-kelet-európai árampiacon
A magyar másnapi piacon a heti átlagár 268,78 €/MWh lett, az előző hét 246,87 €/MWh-s átlaga után. A csúcs kedden jött: a napi átlag 326,57 €/MWh, a legdrágább negyedóra 522,65 €/MWh volt. A hét végén sem csillapodott a piac: vasárnap a legdrágább negyedóra 525,76 €/MWh volt, vagyis a kiugró árak nemcsak a hét elején jelentkeztek. Napi átlagban 2024. december 12. óta nem volt ennél drágább nap a magyar piacon, akkor 358,77 €/MWh-t mértek (Fraunhofer ISE, 2026).
A hazai termelés adatai megmutatják, honnan jön a nyomás. A Paksi Atomerőmű átlagos teljesítménye október 16-tól nagyjából 1200 MW-ra esett, az előző napok mintegy 1445 MW-járól. A hét folyamán átlagosan 1603 MW volt a nettó import, ami az átlagosan 4791 MW-os fogyasztás nagyjából harmada. A gázerőművek kedden napi átlagban 902 MW-tal termeltek, ez a hét legmagasabb értéke. A szélerőművek viszont egyetlen napon sem adtak átlagosan 150 MW-nál többet (Fraunhofer ISE, 2026).