A cikkek mentéséhez jelentkezzen be.
A hét röviden · 44. hét · Október 26. – November 1.
A hét legfontosabb hazai szennyvízhíre egy civil adatgyűjtés volt. A Víz Koalíció október 27-én Szentendrén bemutatott tanulmánya először vizsgálta országosan a szennyvíztisztító telepek terhelését és kibocsátását. Arra jutott, hogy a hazai rendszer gyenge pontja nem a technológiai fokozat, hanem a tényleges teljesítmény, különösen a foszfor eltávolítása. Angliában eközben a környezetvédelmi hivatal 2011 óta a leggyengébb értékelést adta a víziközmű-társaságoknak, a négy angliai és walesi vízügyi szabályozó pedig első közös jelentésében foglalta össze az ágazat állapotát. A szennyvízalapú járványfigyelés is jelzett: Hawaiin H5N1 madárinfluenzát mutattak ki egy mintában, itthon öt városban emelkedett a koronavírus-jel.
A Víz Koalíció 2022 óta minden évben elemzi a hazai víziközmű-hálózat állapotát. Az idei, ötödik tanulmány (Víz Koalíció, 2026) a 2024-es adatokra épül, és először tartalmaz szennyvizes fejezetet. A bemutató azért csúszott őszre, mert az állami szolgáltatók adatai nem érkeztek meg időben, és csak az országgyűlési választások után kezdtek beérkezni (Szentendre Város Önkormányzata, 2026). Az adatok közérdekű adatigénylésekből származnak, és a szerzők szerint nagyon vegyes minőségűek: volt szolgáltató, amely azt válaszolta, hogy a telep kapacitása „nem releváns kérdés”.
Az alapok jók. A lakások 84,9%-a csatlakozik a közcsatornához (1990-ben 41,6% volt), a hálózat 72,3 ezer km hosszú, és a megtisztított szennyvíz 92,3%-a harmadik fokozatú tisztításon megy át. A területi különbségek viszont nagyok: Közép-Magyarországon 91,8%, a Dél-Alföldön 75,1% a csatornázottság. A harmadik fokozat aránya Bács-Kiskunban 56,1%, Nógrádban 59,2%. A közüzemi rendszerekben elvezetett szennyvíz mintegy 2,0%-át nem tisztították meg.
