A szennyvíz ezen a héten elsősorban jelzőrendszerként szerepelt a hírekben. Az országos szennyvízfigyelés szerint több nagyvárosban emelkedni kezdett a koronavírus koncentrációja, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep körüli szagpanaszok pedig azt mutatták meg, hogyan jelenik meg az aszály a csatornahálózatban. Európában és azon túl a beruházások és a felelősség kérdése állt előtérben: Dániában újabb negyedik tisztítási fokozatra szerződtek, Walesben a szabályozó egy újabb szolgáltatót kötelezett jóvátételre, egy kínai tanulmány pedig a központosított rendszerek korlátait mérte fel.
Emelkedő koronavírus-jel a hazai szennyvízben
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, 2026) október 15-én közölt, 41. heti jelentése szerint a SARS-CoV-2 koncentrációja országosan továbbra is mérsékelt, az előző hétihez hasonló. Hat vízgyűjtőn azonban emelkedik: Békéscsabán, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Tatabányán és a budapesti agglomeráció településein. Az NNGYK ezért a COVID-19-esetek számának növekedésére számít. Az influenza A és B egyetlen mintában sem volt a kimutatási határ felett, az RSV pedig csak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep mintájában.
A négyfokozatú skálán (alacsony, mérsékelt, emelkedett, magas) egyetlen város sem lépett még az emelkedett szintre. Tavaly ilyenkor a hullám már javában tartott, és a legtöbb mintavételi helyen mérsékelt vagy emelkedett volt a koncentráció, vagyis az idei szezon – legalábbis a koronavírus esetében – később indul vagy enyhébb lehet.