A hét legfontosabb szennyvízágazati híre Brüsszelből jött: Lengyelország a Környezetvédelmi Tanács október 12-i ülésére napirend előtti tájékoztatót nyújtott be, amelyben a Bizottságtól a települési szennyvízről szóló irányelv kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerének teljes újraértékelését kéri. A kezdeményezéshez a hét végére hét másik tagállam csatlakozott, Magyarország nincs köztük. Itthon közben arról folyt a vita, hogy a szennyvíz hulladék-e vagy erőforrás, és mennyit érhet az aszályos években a háztartási szintű tisztítás.
Lengyel kezdeményezés: ki fizesse a negyedik fokozatot?
Az október 8-án kiadott tanácsi feljegyzést Bulgária, Észtország, Görögország, Olaszország, Litvánia és Szlovákia támogatta (Európai Unió Tanácsa, 2026a), a másnap kiadott javított változatban már Csehország is szerepel (Európai Unió Tanácsa, 2026b). A dokumentum az EU 2024/3019 irányelv 9. cikkét és III. mellékletét kifogásolja: a mikroszennyező anyagok eltávolításának költségeiből 80% két ágazatra, a gyógyszer- és a kozmetikai iparra hárulna, a szerzők szerint anélkül, hogy a többi szennyező hozzájárulását kellően figyelembe vették volna.
A szöveg ugyanakkor óvatosan fogalmaz. Az aláírók kifejezetten támogatják az irányelv környezetvédelmi céljait, és nem vitatják sem a negyedleges kezelés bevezetését, sem magát a gyártói felelősségi rendszert. Négy dolgot kérnek: a Bizottság tisztázza a következő lépéseit, végezzen új, független értékelést, dolgozzon ki átlátható módszert a mikroszennyezők ágazatokhoz rendelésére, és ennek alapján mérlegelje a végrehajtási határidők átmeneti módosítását vagy felfüggesztését.