A visszatérő óriás – jön a szuper El Niño
A klímatudósok régóta figyelik a Csendes-óceán hőmérsékletét az Egyenlítőnél, ugyanis egy olyan időjárási jelenség előtt állunk, amely hosszú hónapokra átírhatja a bolygó csapadék- és hőmérsékleti viszonyait. 2026 tavaszán az előrejelzések egyre határozottabbá váltak: egy rendkívül erős El Niño-esemény van kialakulóban. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és számos vezető kutatóintézet egybehangzóan figyelmeztet: a közelgő esemény a valaha mért legerősebb lehet az El Niño-k sorában.
Mi az El Niño?
Az El Niño – spanyolul „a kisfiú” – egy természetes éghajlati jelenség, amelynek során az egyenlítői Csendes-óceán keleti felének felszíni vízhőmérséklete az átlagnál magasabbra emelkedik. Normál körülmények között az úgynevezett passzátszelek a meleg vizet nyugat felé tolják, miközben a keleti partoknál mélyebb, hidegebb rétegek kerülnek felszínre. Amikor ezek a szelek gyengülnek, a meleg víz visszaáramlik keletre – ez az El Niño kezdete.
A jelenség két–hétévente jelenik meg, és 9–12 hónapig tart. Erőssége mérhető: ha az érintett óceáni zónában a hőmérséklet az átlagnál 0,5 °C-kal magasabbra emelkedik, gyenge El Niñóról, 2 °C felett pedig „szuper” El Niñóról beszélünk.
A Zero Carbon Analytics elemzése az ilyen szélsőséges eseményeket összefüggésbe hozta az agrártermelés lehetséges csődjével, erdőtüzekkel, egyidejű aszályokkal, fokozott árvízkockázattal, halászati zavarokkal, ebből következően a társadalmi feszültségek regionális növekedésével is (Zero Carbon Analytics, é. n.).
Amit a modellek mutatnak
A WMO legfrissebb globális szezonális éghajlati frissítése egyértelmű jeleket mutat: az egyenlítői Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete gyorsan emelkedik, és az El Niño kialakulása már 2026 május–júliusától várható (WMO, 2026). A szervezet vezető klímaelőrejelzője, Wilfran Moufouma Okia szerint „a klímamodellek most erősen összehangolódtak, és nagy bizonyossággal prognosztizálják az El Niño beköszöntét, amelyet az azt követő hónapokban további erősödés követ.”
A Zero Carbon Analytics 61%-ra becsüli az El Niño kialakulásának valószínűségét a május–júliusi időablakban. Egyes modellek már rendkívül erős eseményt vetítenek előre. Jeff Berardelli, a WFLA-TV vezető meteorológusa és klímaszakértője nem finomkodik:
„Olyan időjárási eseményeket fogunk látni, amilyeneket a modern történelem során még soha.”
Az előrejelzések erősödésének egyik technikai oka az, hogy a Csendes-óceán mélyén mozgó, szokatlanul meleg vízrétegek – az úgynevezett Kelvin-hullámok – terjedelme és intenzitása a valaha mért legmagasabb szintek közelében jár. Ezek a mélybeli hőrezervoárok most törnek felszínre, és az elkövetkező hónapokban drámaian felgyorsítják az esemény fejlődését.
Globális hatások: hőség, árvíz, aszály egyszerre
Az El Niño nem csupán a Csendes-óceán vidékét érinti – hatásai globális léptékűek. Berardelli szerint a jelenség lényegében újraosztja a Föld hőenergiáját: ha az óceán nagy mennyiségű hőt bocsát a légkörbe, az egész klímarendszer felpörög. Ennek következményei az erősebb hőhullámok, egyes területeken a súlyosbodó aszályok, máshol pedig a levegő nagyobb nedvességtartalma miatt az intenzívebb árvizek.
Paradox módon az atlanti hurrikánszezon ilyenkor csillapodik: a Csendes-óceán felett felgyülemlő hő „elszívja” az energiát az Atlanti-óceántól, így a Karib-térségben kevesebb, de potenciálisan erősebb trópusi ciklon alakulhat ki.
Daniel Swain, a Kaliforniai Vízügyi Kutatóintézet klímatudósa szerint az El Niño által felszínre hozott többlethő és az emberi tevékenység okozta felmelegedés kombinációja rekordot döntő globális meleghez vezet.
2026 és 2027 egyaránt esélyes arra, hogy a valaha mért legmelegebb év legyen.
Az amazóniai esőerdőt különösen súlyos veszély fenyegeti: az erdőterület mintegy 40%-át az elmúlt évtizedekben erdőtüzek, fakivágás és aszály már meggyengítette, és egy erős El Niño ezt az érzékeny ökoszisztémát tovább terhelné.
Európa a kereszttűzben
Bár az El Niño elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban fejti ki legerősebben hatását, Európa sem marad érintetlen. A Zero Carbon Analytics összefoglalója szerint az El Niño-években télen jellemzően csapadékosabb időjárás várható Dél-Európában, ugyanakkor Közép- és Észak-Európában szárazabb, hidegebb időszakok alakulnak ki.
A Climate Impact Company 2026-os európai nyári előrejelzése azonban ennél is aggasztóbb képet fest: az erősödő El Niño, egy észak-atlanti meleg zóna és a skandináv–balti régión átnyúló csapadékhiány együttesen egy súlyos, az egész kontinenst érintő nyári aszályt valószínűsít.
Júniusban erős hőgerinc alakulhat ki az Egyesült Királyság felett, amely keletre, egészen Délnyugat-Oroszországig nyúlik. Júliusban Nyugat- és Közép-Európában forró és száraz időjárás várható, augusztusban pedig veszélyes késő nyári hőség és csapadékhiány fenyegeti Közép- és Kelet-Európát.
Ezt a képet az ECMWF legfrissebb modellsorozatai is megerősítik: egyre erősebb El Niño-szignatúrát mutatnak, és Közép-Európára szárazabb nyarat, Dél-Európára fokozott zivatarkockázatot prognosztizálnak.
Vízügyi és élelmezési kockázatok
Az El Niño következményei messze túlmutatnak az időjárási anomáliákon – közvetlen hatást gyakorolnak az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra és az élelmiszerbiztonságra. A 2023–24-es El Niño következtében több mint 30 millió ember szorult humanitárius segítségre Dél-Afrikában, ahol a térség az elmúlt 100 év legrosszabb aszályát élte át – emlékeztet az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).
Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026 második felére a terméshozamok várható visszaesésére figyelmeztetéseket adott ki az El Niño hatására hivatkozva, figyelembe véve, hogy az aszály és a hőség a talaj nedvességtartalmát csökkenti, a növényzet fejlődését lassítja, az öntözési igényt növeli – miközben a vízforrások éppen fogyatkoznak (JRC, 2026).
Az óceáni hatások sem elhanyagolhatók. NASA-kutatók megállapítása szerint az erős El Niño-események drámaian csökkenthetik a fitoplankton mennyiségét, amely a tengeri táplálékláncok alapját alkotja.
Az 1997–98-as El Niño hatására Chile partjainál összeomolt a szardella-halászat – ez a 2026-os esemény esetén megismétlődhet, globális halállomány-csökkenést és élelmezéspolitikai feszültségeket hozva magával.
A klímaváltozás felerősíti a hatást
Az El Niño önmagában természetes jelenség, amelyet nem az emberi tevékenység okoz. Ugyanakkor a klímaváltozás egyre termékenyebb talajt teremt az ilyen eseményeknek. A Zero Carbon Analytics elemzése szerint az 1950-es évek óta nőtt a szélsőséges El Niño és La Niña-epizódok száma, és egyes előrejelzések szerint a szélsőséges El Niño-események száma megduplázódhat a globális felmelegedés folytatódásával.
Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa árnyalja a képet: az El Niño ugyan egy-két évre feltolja a globális hőmérsékletet, de hosszú távon „nullszaldós játéknak” tekinthető. Az igazi veszély az, hogy a mesterséges felmelegedés által már eleve megemelt alapra rakódik rá egy rendkívüli El Niño hatása – és ez az együttállás újabb rekordokat hozhat.
Mire számítsunk idén?
A 2026-os El Niño egyelőre alakulóban van, de a jelek egybehangzóak: erős, esetleg rekordot döntő esemény közeleg. A WMO, az ECMWF és a vezető klímatudósok egyaránt magas valószínűséggel számolnak egy olyan eseménnyel, amely hőhullámokat, aszályokat, intenzív árvizeket és erdőtüzeket hozhat – egyszerre, egymást erősítve, a világ számos pontján. Európa és különösen Közép-Európa az előrejelzések szerint a nyári aszály és a fokozott hőstressz közvetlen hatáskörzetébe kerül. A vízügyi infrastruktúra és az élelmiszertermelés számára ez a félév komoly próbatételt hoz – még akkor is, ha a végső intenzitás egyelőre bizonytalan.
2026 tavaszán a klímamodellek egybehangzóan egy rendkívül erős El Niño-esemény kialakulását valószínűsítik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) már 2026 május–júliusától várja a jelenség beköszöntét, amelyet további erősödés követhet. A Zero Carbon Analytics 61%-ra becsüli a kialakulás valószínűségét, egyes modellek pedig „szuper” El Niñót jeleznek – olyat, amely vetekedhet az 1997–98-as rekorderősségű eseménnyel. A hatások globálisak: erősebb hőhullámok, intenzívebb árvizek, súlyosbodó aszályok, erdőtüzek és tengeri ökoszisztémák megbomlása várható. Európa sem marad érintetlen – a Climate Impact Company előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európán 2026 nyarán súlyos aszály és veszélyes hőség vonulhat végig. Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) mezőgazdasági figyelmeztetéseket adott ki az év második felére. A klímaváltozás felerősíti a természetes jelenség hatását: az El Niño és az ember okozta felmelegedés együttesen akár 2026-ot vagy 2027-et a valaha mért legmelegebb évvé teheti.
2026 egyik legsúlyosabb éghajlati kihívásaként egy rendkívül erős, esetleg rekordot döntő El Niño-esemény formálódik a Csendes-óceánon. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb globális szezonális frissítése szerint a felszíni vízhőmérséklet gyorsan emelkedik, és az El Niño kialakulása már 2026 május–júliusától várható, amelyet az elkövetkező hónapokban további erősödés követ. A Zero Carbon Analytics 61%-os valószínűséggel számol a kialakulásra, és egyes modellek „szuper” El Niñót – azaz 2 °C-os vagy afölötti hőmérsékleti anomáliát – vetítenek előre.
Az El Niño lényegében újraosztja a Föld hőenergiáját: erősebbé teszi a hőhullámokat, fokozza az aszályokat egyes régiókban, miközben máshol a légkör megnövekedett nedvességtartalma intenzívebb árvizeket okoz. Az amazóniai esőerdő mintegy 40%-a már most sérülékeny, és egy erős El Niño tovább ronthat ezen. Az atlanti hurrikánszezon ugyan csillapodik, de a Karib-térség fokozott aszállyal néz szembe.
Európa különösen érintett: a Climate Impact Company előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európán 2026 nyarán súlyos aszály és veszélyes késő nyári hőség vonulhat végig, amely kiterjed Délnyugat-Oroszországra is. A Severe Weather EU elemzése megerősíti: az ECMWF legfrissebb modellsorozatai egyre erősebb El Niño-szignatúrát mutatnak Közép-Európára vonatkozóan.
A vízügyi és élelmezési kockázatok globálisak. Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026 második felére kiterjedt mezőgazdasági figyelmeztetéseket adott ki. A 2023–24-es El Niño már több mint 30 millió embert érintett humanitárius szükséghelyzetben Dél-Afrikában. A klímaváltozás tovább erősíti a hatást: az előrejelzések szerint a szélsőséges El Niño-események száma megduplázódhat a globális felmelegedés folytatódásával, és a 2026-os vagy 2027-es év akár a valaha mért legmelegebb lehet.
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.
