Lassul Kína, mégis rekordnövekedés jön a megújulóknál
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026-ban huszonegy év után először kevesebb megújuló kapacitás épül, mint előző évben, a következő hat év mégis minden korábbit felülmúl – csak a hálózat nem győzi.
Óránként 9,5 gramm ezüst-jodid nem szárít ki egy országot
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Vízmegtartási koncepció versus állami költségvetés
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
Legolcsóbb lakossági áram, drága vállalati számla
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartásoknak az EU-ban, miközben a közepes vállalati fogyasztók, köztük a vízművek, jóval az uniós átlag fölött fizetnek az áramért.
Mit ír alá valójában Magyarország az amerikai atomügyben?
A Fehér Ház tíz kis moduláris reaktorról és 20 milliárd dollárról beszél, az Országgyűlés elé került megállapodás szövegében azonban ezek a számok nem szerepelnek, annál több szó esik a kiválasztásról, a közbeszerzésről és a finanszírozásról.
Van 324 évünk csőcserére?
Egy civil állapotfelmérés szerint a mostani ütemben 324 év alatt újulna meg a hazai ivóvízhálózat, a kormány 51 milliárd forintos programot ígér, a számla kifizetéséről pedig még csak most kezdődik a vita.
Baktérium a kórházi csapvízben
A kisvárdai kórházban rutinvizsgálat talált Legionellát a vízhálózatban – az eset rávilágít, hogy a baktérium az épületek belső hálózatában, a langyos melegvízben szaporodik el, és hogy a megelőzés az üzemeltetőn múlik.
Évi félmilliárd köbméter víz a semmibe
Magyarországon 2024-ben 561,6 millió köbméter szennyvizet tisztítottak meg, és szinte mind a folyókba került – a vízmegtartási fordulat most az újrahasználatot is célként rögzíti, de a szabályok, a költségek és a vevők még hiányoznak.
Közös minimum: nyolc elv a magyar vízgazdálkodásért
Hét vízügyi szakmai szervezet közös nyilatkozatban rögzítette, mit vár a vízkészletek, a víziközművek és a vízdíjak ügyében, és párbeszédet ajánl a kormánynak.
Négyszeresére nő a vízügyi keret – mire elég?
A kormány 2027-ben 221 milliárd forint uniós forrást szán vízügyi és környezetvédelmi fejlesztésekre. A vízmegtartási fordulat most kapott először számot, de a pénz bontása és a csatornák üzemeltetésének forrása még nyitott.