Európai kiegyenlítő piacra lépett a magyar áramrendszer

Október 1-jén éjfélkor a magyar villamosenergia-rendszer bekapcsolódott az európai kiegyenlítőenergia-piacokba. A MAVIR előbb a PICASSO, majd október 5-én a MARI platformhoz csatlakozott, osztrák, szlovák és szlovén határon keresztül. A rendszerirányító szerint a változás jelentősége a 2000-es évek elején végrehajtott villamosenergia-piaci nyitáshoz mérhető, és egy öt évig tartó fejlesztés zárult le vele.
A nagyközönség alig vett észre belőle valamit, a piacon azonban szinte minden megváltozott: az árképzés üteme, a szereplők köre és az üzleti modellek is. Az első tapasztalatokról a MAVIR és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei egy október 8-i budapesti energetikai konferencián számoltak be.
Mi az a MARI és a PICASSO?
Az áramrendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban egyensúlyban kell lennie. Ha eltérés keletkezik, a rendszerirányító tartalékokat aktivál, hogy helyreállítsa a frekvenciát. Ennek két fő eszköze az automatikus aktiválású frekvencia-helyreállítási tartalék (aFRR, korábbi nevén szekunder szabályozás) és a kézi aktiválású tartalék (mFRR, korábban tercier szabályozás).
A PICASSO az aFRR, a MARI az mFRR európai platformja. Mindkettő az (EU) 2017/2195 bizottsági rendeletre, a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséről szóló iránymutatásra épül (ENTSO-E, é. n.-a). A PICASSO 2022 júniusában indult a német és az osztrák rendszerirányítóval, a MARI 2022 októberében a négy német rendszerirányítóval és a cseh ČEPS-szel (ENTSO-E, é. n.-b). Azóta a kontinens rendszerirányítóinak nagy része csatlakozott.
A platformok lényege, hogy a résztvevő országok ajánlatai egy közös ajánlati könyvbe kerülnek, és a rendszer mindig a legolcsóbb, a határkeresztező kapacitások által még elérhető ajánlatot aktiválja. A magyar szolgáltatók nem közvetlenül a platformmal kommunikálnak: a helyi aktiválás továbbra is a MAVIR és a hazai szolgáltatók között zajlik.
Négy másodperc tizenöt perc helyett
Kádár Márton, a MAVIR kiegyenlítő szolgáltatások fejlesztéséért felelős vezetője szerint az átállás éjfélkor kezdődött, és az aFRR európai együttműködése nagyjából két óra stabil működés után indult. Az mFRR-együttműködés október 5-én 10 órakor kezdődött. Az átállás éjszakáján 120–150 szakember volt jelen a MAVIR központjában.
A legnagyobb változás az árképzés ütemében van. Az aFRR-nek korábban 15 percenként volt egy ára, most 4 másodpercenként fut egy új optimalizációs ciklus, mindegyik saját árral. A MAVIR minden ciklus végén a központi európai optimalizáció eredménye alapján küld valós idejű jelzést a szolgáltatóinak.
Ami korábban negyedóránként egy ár volt, az most négymásodpercenként változik.
Az informatikai munka is jelentős volt: Kádár Márton szerint 50–60 alkalmazást fejlesztettek, 6–8 informatikai beszállítóval, négy párhuzamos, egyenként több milliárd forintos projektben. Az utolsó évben 180–190 szakember dolgozott a programon.
„Ezt a lépést nemcsak magunknak, hanem a teljes iparágnak meg kellett tennie.”
Több szereplő, kevesebb hagyományos erőmű
A csatlakozás napján az aktív kiegyenlítő szolgáltatók száma 17-ről 23-ra nőtt, a hagyományos források aránya pedig 45%-ról 34%-ra csökkent. A MAVIR szakembere szerint a változás fő hajtóereje a tárolók térnyerése.
A szolgáltatóknak előre fel kellett készülniük. Az ALTEO például már tavasszal sikeresen teljesítette a MAVIR aFRR-akkreditációs vizsgálatait, amelyek a PICASSO-részvétel feltételei. A vállalat több száz MW-os portfóliója saját erőműveket és partnerei naperőműveit is magában foglalja.
A magyar szereplők súlya jelentős. A közös európai ajánlati könyvben a magyar aFRR-ajánlati mennyiség a hatodik legnagyobb, nagyobb például a lengyel, az osztrák, a cseh és a belga ajánlatoknál. A hazai árak ugyanakkor Kádár Márton szerint, bár csökkenni látszanak, még az európai lista utolsó harmadában szerepelnek.
Az első számok: olcsóbb kiegyenlítés, de ártüskék
A MEKH első értékelése szerint a csatlakozás utáni napokban csökkent a magyar rendszer kiegyenlítéséhez szükséges energia ára. Herczeg Sándor, a hivatal Stratégiai Elemzések Főosztályának vezetője szerint az aFRR jellemző aktiválási ársávja mindkét irányban olcsóbb lett, és az október eleji átlagárak alacsonyabbak voltak, mint 2025 októberében. Abszolút számokat a hivatal egyelőre nem közölt.
„Az elmúlt napok tapasztalatai pedig pontosan azt mutatják, hogy csökkenő szabályozási energia árak, csökkenő kiegyenlítő energia árak mentén a fogyasztók járnak jól.”
Az árak közeledése a szomszédokhoz országonként eltér: a magyar aFRR-árak a négymásodperces ciklusok 51–81%-ában egyeztek meg a német, az osztrák, a cseh, a szlovák és a szlovén árakkal. A 100% azt jelentené, hogy minden ciklusban azonos az ár; a MEKH ezt viszonylag sikeres közeledésnek tartja.
A csatlakozás azonban nem szünteti meg a hirtelen ártüskéket. Október 5-én import irányú határkeresztező kapacitáshiány miatt pozitív ártüske jelentkezett, egy negatív kiugrást pedig vélhetően egy hibás szlovén ajánlat okozott. Herczeg Sándor szerint azokban az időszakokban, amikor szűk a határkeresztező kapacitás, a PICASSO-árakban is megjelenhet ártüske, a hazai árviszonyoktól függően.
A csatlakozás olcsóbb kiegyenlítést hoz, de a szűk határkeresztező kapacitás továbbra is ártüskéket okozhat.
A MEKH tapasztalata szerint a kiegyenlítő energia elszámolási ára a korábbinál sokkal erősebben követi az azonnali piaci árakat. A hivatal ezért azt tanácsolja a szereplőknek, hogy pozícióikat a másnapi és a napon belüli piacon zárják, mert a kiegyenlítő piacon elszámolni drágább. Az első, októberi havi kapacitástendereken a rendelkezésre állási díjak enyhén csökkentek.
Vége a könnyű pénznek
A piaci szereplők szerint a csatlakozás az ország egészének előnyös, de a hazai kiegyenlítő piac korábbi, kiemelkedő hozamai a múlté.
„Eddig nagyon könnyen lehetett nagyon sok pénzt keresni, de annak a világnak vége.”
Zhang Heng szerint a fő kérdés, hogy a kombinált ciklusú gázerőművek hogyan maradnak életben ezen a piacon; a megoldást részben az aggregátorok kereskedelmi szerepvállalásában látja. Herczeg Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiegyenlítő szolgáltatók száma öt év alatt drasztikusan megnőtt, miközben erőművekbe alig érkezik beruházás. A hazai tárolókapacitást szerinte nem használják ki eléggé, mert sok fejlesztőnek hiányzik a hozzá szükséges szakértelem.
Kádár Márton a túlzott várakozásokat is lehűtötte: a MARI és a PICASSO nem vált ki erőművet. A haszon elsősorban optimalizáció és hatékonyságnövelés, amely a villamosenergia-számla egy nagyon kis szeletét teszi kicsit olcsóbbá.
Ami még hátravan
A platformok tovább bővülnek. A MEKH tájékoztatása szerint a PICASSO-hoz többek között Horvátország, Románia és Svédország, a MARI-hoz Románia, Lengyelország, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Horvátország és Görögország csatlakozása várható. Minél több ország és szolgáltató kerül a közös ajánlati könyvbe, annál nagyobb a verseny, és annál kevesebb tér marad a pusztán helyi árkülönbségekre építő üzleti modelleknek.
A határkeresztező kapacitások számításában is lezárult egy átállás. Október 14-én élesedett a Core régió utolsó napon belüli kapacitásszámítási folyamata, az IDCC(e), amellyel teljessé vált az áramlásalapú napon belüli kapacitásszámítás bevezetése (MAVIR, 2026). A naponta 16 óráig közzétett eredmények a nap utolsó 6 órájára, 18 és 24 óra között 24 negyedórás időszakra frissítik a folyamatos napon belüli kereskedésben (SIDC) elérhető határkeresztező kapacitásokat. Az utolsó frissítés így a nap esti óráit fedi le.
A magyar rendszer számára a következő hónapok azt mutatják meg, mennyire tartós az árcsökkenés, és mennyire szűkítik le a határkeresztező kapacitások a nyereséget. A tárolók, az aggregátorok és a rugalmas fogyasztók, köztük a nagy áramigényű víziközművek és biogázüzemek számára a kérdés már nem az, hogy van-e piac, hanem az, hogy ki tud négymásodperces ütemben versenyképes ajánlatot adni.
Október 1-jén Magyarország csatlakozott a PICASSO, október 5-én pedig a MARI európai kiegyenlítőenergia-platformhoz, osztrák, szlovák és szlovén határon keresztül. A két platform az automatikus és a kézi aktiválású frekvencia-helyreállítási tartalékok határokon átnyúló cseréjét szervezi. A MAVIR szakembere szerint az aFRR-nek korábban 15 percenként volt egy ára, most négymásodpercenként fut új optimalizációs ciklus. Az aktív szolgáltatók száma 17-ről 23-ra nőtt, a hagyományos források aránya 45-ről 34 százalékra csökkent, és a közös európai ajánlati könyvben a magyar aFRR-ajánlati mennyiség a hatodik legnagyobb. A MEKH szerint a kiegyenlítő energia ára az első napokban csökkent, a magyar aFRR-árak a ciklusok 51–81 százalékában egyeztek a szomszédos országokéval. Október 5-én határkeresztező kapacitáshiány miatt ártüske is jelentkezett. Piaci szereplők szerint a hazai kiegyenlítő piacon véget ért a könnyű pénz időszaka.
Csendben, egy éjszaka alatt zajlott le a magyar villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb piaci átalakítása az áramtőzsde megnyitása óta. Október 1-jén éjféltől a MAVIR megkezdte az átállást, és Magyarország csatlakozott a PICASSO platformhoz, amely az automatikus aktiválású frekvencia-helyreállítási tartalék (aFRR) európai cseréjét szervezi; október 5-én a kézi aktiválású tartalék (mFRR) MARI platformja következett. A kapcsolat osztrák, szlovák és szlovén határon keresztül működik. A MAVIR szakembere szerint az aFRR-nek korábban 15 percenként volt egy ára, most négymásodpercenként fut új optimalizációs ciklus. Az aktív kiegyenlítő szolgáltatók száma 17-ről 23-ra nőtt, a hagyományos források aránya 45-ről 34 százalékra esett, főként a tárolók térnyerése miatt. A magyar aFRR-ajánlati mennyiség a hatodik legnagyobb a közös európai ajánlati könyvben, a hazai árak ugyanakkor még az európai lista utolsó harmadában vannak. A MEKH első értékelése szerint csökkent a szabályozási és a kiegyenlítő energia ára, a magyar aFRR-árak a négymásodperces ciklusok 51–81 százalékában egyeztek a német, osztrák, cseh, szlovák és szlovén árakkal. Október 5-én azonban import irányú határkeresztező kapacitáshiány miatt ártüske jelentkezett. A MEKH azt tanácsolja a szereplőknek, hogy pozícióikat a másnapi és a napon belüli piacon zárják, mert a kiegyenlítő piacon elszámolni drágább. Az átállás informatikai oldalon is nagy munka volt: 50–60 alkalmazást fejlesztettek, és az utolsó évben 180–190 szakember dolgozott a programon. A szakemberek szerint a csatlakozás nem vált ki erőművet: elsősorban hatékonyságot hoz, és az áramszámla egy kis szeletét teszi olcsóbbá. A piaci szereplőknek viszont új üzleti gondolkodásra van szükségük, mert véget ért a könnyű pénz időszaka. A következő hónapokban további országok csatlakoznak a platformokhoz.
A MEKH bontási adatai szerint a szélerőművi kapacitáspályázatra a kiírt hálózati kapacitás 2,6-szorosát kérték. A legnagyobb csatlakozási pontra viszont alig jött ajánlat, így a 702 MVA-nak legfeljebb mintegy kétharmada osztható ki december 13-án.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026-ban huszonegy év után először kevesebb megújuló kapacitás épül, mint előző évben, a következő hat év mégis minden korábbit felülmúl – csak a hálózat nem győzi.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartásoknak az EU-ban, miközben a közepes vállalati fogyasztók, köztük a vízművek, jóval az uniós átlag fölött fizetnek az áramért.
A Fehér Ház tíz kis moduláris reaktorról és 20 milliárd dollárról beszél, az Országgyűlés elé került megállapodás szövegében azonban ezek a számok nem szerepelnek, annál több szó esik a kiválasztásról, a közbeszerzésről és a finanszírozásról.





