Lassul Kína, mégis rekordnövekedés jön a megújulóknál
A megújuló energia eddig minden évben új rekordot hozott: huszonegy éve nem fordult elő, hogy egy év alatt kevesebb kapacitás épült volna a világon, mint az előzőben. 2026 megtöri ezt a sort. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint idén 11%-kal, 733 GW-ra csökken az éves bővülés – miközben a következő hat évre minden korábbinál nagyobb növekedést vár (IEA, 2026a).
A két állítás nem zárja ki egymást, és a jelentés harmadik fő üzenete adja a magyarázatot: a megújulók terjedését ma már kevésbé a pénz és a politikai szándék, sokkal inkább a villamosenergia-hálózat befogadóképessége korlátozza.
A visszaesés gyökere Kínában keresendő
A 2026-os visszaesés egyetlen országhoz köthető. Kína 2025 júniusában a megújuló erőművek fix átvételi áras támogatásáról aukciós rendszerre váltott, és ez gyorsan meglátszott az építkezéseken: 2026 első kilenc hónapjában csaknem 55%-kal kevesebb napelemes kapacitás épült ott, mint egy évvel korábban (IEA, 2026b). A 733 GW így is a második legmagasabb éves érték a történelemben.
Az ügynökség a kínai előrejelzését a tavalyihoz képest 5%-kal, csaknem 116 GW-tal mérsékelte, de a várt bővülés még így is meghaladja az ország 15. ötéves tervének céljait. Kína marad a legnagyobb piac, a súlya azonban csökken: 2025-ben a világ megújuló kapacitásnövekedésének több mint 60%-át adta, 2026 és 2031 között átlagosan 53%-át adja majd (IEA, 2026a).
A lassulás a gyártókat is megviseli. A nagy kínai napelemgyártók több mint 90%-a veszteséget jelentett 2026-ban, és 2024 óta több mint 70 cég ment csődbe az ágazatban (IEA, 2026b).
Forrás: IEA (2026), Renewables 2026, CC BY 4.0
Kik viszik a növekedést?
A hosszabb távú kép ennek ellenére erősebb, mint valaha. Az IEA szerint 2026 és 2031 között csaknem 4800 GW új megújuló kapacitás épül, 57%-kal több, mint 2020 és 2025 között. A teljes beépített megújuló kapacitás 2025 és 2031 között mintegy 85%-kal nő. A bővülés több mint háromnegyede napelem, a második a szárazföldi szél (IEA, 2026a). A napenergia 2026-ban megelőzi a szelet, 2029-ben pedig a vízenergiát is a termelésben.
A kínai lassulást más országok pótolják. India a második legnagyobb növekedési piaccá válik: 2026 és 2031 között 2,6-szer annyi kapacitást épít, mint az előző hat évben, és a világ új kapacitásainak csaknem kétszer akkora részét, mintegy 8,5%-át adja. Az Egyesült Államok előrejelzését 40%-kal emelték a tavalyihoz képest, főként az adatközpontok áramigényét kiszolgáló napelemes és akkumulátoros projektek miatt. Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint a Szaharától délre fekvő Afrikában együtt csaknem megháromszorozódik a bővülés üteme. A közel-keleti és észak-afrikai térség megújuló kapacitása több mint kétszeresére nő. Latin-Amerikában az évtized végére a napenergia megelőzi a vízenergiát, amelynek részaránya a termelésben 40%-ról 35%-ra csökken (IEA, 2026b).
India az ellátási láncban is felzárkózik. Az IEA szerint 2031-re Kínán kívül egyedül India lesz képes a napelemgyártás minden fő elemét nagy léptékben előállítani, és a világ napelemmodul-gyártásából való részesedése csaknem kétszeresére, 17%-ra nő. Így a világ kevésbé függ néhány gyártótól (IEA, 2026a, 2026c).
Először fordul elő, hogy a Kínán kívüli feltörekvő és fejlődő gazdaságok annyi megújuló kapacitást építenek, mint a fejlett országok.
Hol épül a megújuló kapacitás 2026 és 2031 között
Az IEA alap-előrejelzése a fő piacokra
| Piac | Mit vár az IEA | Változás |
|---|---|---|
| Kína | a világ bővülésének átlagosan 53%-a (2025: 60% fölött) | −5% a tavalyi előrejelzéshez képest |
| India | 2,6-szer annyi, mint 2020–2025 között | a világ bővülésének ~8,5%-a |
| Egyesült Államok | ~314 GW, 30%-kal több, mint 2020–2025 között | +40% a tavalyi előrejelzéshez képest |
| Európa | 617 GW, ~40%-kal több, mint 2020–2025 között | −6% a tavalyi előrejelzéshez képest |
| Ázsia–csendes-óceáni térség Kína nélkül | 840 GW fölött, több mint kétszerese az előző időszaknak | a fejlődő piacok húzzák |
| Szaharától délre fekvő Afrika | a napelem adja az új kapacitás 80%-át | +54% a tavalyi előrejelzéshez képest |
Forrás: IEA (2026), Renewables 2026, CC BY 4.0
Az amerikai piac a jelentés egyik meglepetése. A 2025-ös mintegy 49 GW után az ügynökség évi átlagosan 52 GW körüli bővülést vár, az új kapacitás csaknem 90%-a napelem lesz. A Kínán kívüli feltörekvő gazdaságokra vonatkozó előrejelzést összesen csaknem 20%-kal emelték. A háztetőkön is gyorsul a terjedés: a kis napelemes rendszerek 2022 óta mintegy 70 millió háztartás áramellátását javították, a hálózaton kívüli napelemes kapacitás pedig 2,5-szeresére, mintegy 80 GW-ra nőhet 2031-ig (IEA, 2026a).
Új keletű érv az energiabiztonság
Az ügynökség szerint megváltozott, hogy miért épülnek a megújulók. A fordulópont az iráni háború, amely 2026. február végén tört ki, és a Hormuzi-szorosban okozott fennakadásokkal megemelte és kiszámíthatatlanná tette az olaj- és gázárakat (IEA, 2026c).
„Korábban elsősorban környezetvédelmi szempontok álltak a megújulók terjedése mögött, és a csökkenő költségek miatt ezek az erőművek sok piacon versenyképes választássá váltak. Ma azonban főként az energiabiztonság hajtja a bővülésüket, mert egyre több ország szeretné csökkenteni az importált tüzelőanyagoktól való függését.”
A jelentés számszerűsíti is, mit hozott eddig a megújulók térnyerése. Ha 2010 óta nem nőtt volna a megújuló termelés, a világ fosszilis tüzelőanyag-felhasználása 2025-ben mintegy 8%-kal lett volna nagyobb – ez nagyjából India teljes energiafelhasználása. Csak földgázból 515 milliárd m³-rel kevesebb fogyott. Az Európai Unióban a fosszilis igény 12%-kal lett volna magasabb (IEA, 2026b).
Az EU-ra vonatkozó számítás az árakat is megmutatja. Tizenegy tagállam adatai alapján a 2021 óta épült nap- és szélerőművek nélkül a nagykereskedelmi áramár 2026-ban csaknem 55 €/MWh-val lett volna magasabb, a villamosenergia-ellátás költsége pedig 2021 és 2026 között több mint 280 milliárd €-val nőtt volna.
A megújulók részaránya a világ villamosenergia-termelésében a 2025-ös 33%-ról 2031-re csaknem 45%-ra nőhet, a szél és a nap együttes részesedése 17%-ról 28%-ra. A COP28-on vállalt háromszorozást ugyanakkor az alap-előrejelzés nem éri el: 2030-ra mintegy 9710 GW lesz a beépített kapacitás, a 2022-es szint 2,6-szerese. A gyorsabb bővülést feltételező változatban a cél 2031-re teljesülne (IEA, 2026a).
Megtelt a hálózat
A jelentés legfontosabb figyelmeztetése a hálózatról szól. A csatlakozásra váró, előrehaladott állapotú megújuló és tárolós projektek mennyisége egy év alatt 60%-kal, 3000 GW-ra nőtt. Ez a tavaly hálózatra kapcsolt szél- és napkapacitás négyszerese. A növekményt teljes egészében az akkumulátoros és hibrid projektek adják (IEA, 2026c).
A sorban állók összetétele gyorsan változik. Az akkumulátoros tárolók csatlakozási kérelmei egy év alatt 900 GW-tal, 1500 GW fölé nőttek, a hibrid projekteké 600 GW fölött jár, és ezek több mint fele napelemet kombinál akkumulátorral. Az önálló megújuló projektek mennyisége a sorokban mintegy ötödével, nagyjából 3000 GW-ról 2300 GW-ra csökkent. Közben több ország reformja mintegy 430 GW spekulatív nap- és szélprojektet húzott ki a sorokból, legtöbbet az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Indiában (IEA, 2026b).
A megújulók terjedését ma már kevésbé a pénz, sokkal inkább a vezetékek korlátozzák.
A hálózat telítettsége a termelésben is meglátszik. 2031-re 17 országban a szél és a nap adja majd a villamos energia több mint felét. A hálózati korlátok vagy a túlkínálat miatt visszafogott szél- és naptermelés 2024-ben és 2025-ben is csaknem megduplázódott, mintegy 200 TWh-ra, és 2031-re 800 TWh fölé nőhet, ami a változó megújuló termelés mintegy 8%-a. Németországban, Hollandiában és Belgiumban 2025-ben egyenként több mint 500 órán át volt negatív a nagykereskedelmi áramár, és a napos órák alacsony árai a piaci alapon működő erőművek és a hosszú távú áramvásárlási szerződések bevételeit is csökkentik (IEA, 2026a).
A válasz részben már épül. A háztartási és vállalati, mérő mögötti akkumulátorok kapacitása 2031-re 5–6-szorosára, mintegy 670–700 GWh-ra nőhet, és sok térségben egy napelemet, szélerőművet és akkumulátort kombináló hibrid erőmű 75 USD/MWh alatt képes áramot adni (IEA, 2026b). Az ügynökség szerint a tárolók terjedése gyorsul, de nem elég gyorsan. Prioritásként a hálózatfejlesztést, a gyorsabb csatlakoztatást, az akkumulátorokat, a rugalmas fogyasztást és a digitális, köztük mesterséges intelligenciára épülő eszközöket nevezi meg (IEA, 2026c).
Európa és a régió
Európában 2026 és 2031 között 617 GW új megújuló kapacitás épülhet, csaknem 40%-kal több, mint az előző hat évben, az éves bővülés azonban 103 GW körül megreked. Az EU-ra több mint 480 GW jut. Az unió a napelemes célját eléri, a szélenergiás ambícióitól viszont több mint 30%-kal elmarad, és 2030-ban a villamos energia csak 60%-a jön megújulóból, szemben a REPowerEU-val összhangban lévő bizottsági modellezés 72%-ával. Az okok: túl alacsony nemzeti célok, késésben lévő tengeri szélprojektek és egyre több visszafogott termelés (IEA, 2026b).
Magyarország szempontjából a jelentés egy figyelemre méltó adatot tartalmaz: az előrejelzés szerint 2031-ben Magyarországon lesz a világon a legnagyobb a napenergia részaránya a villamosenergia-termelésben, 41%, Görögország (39%) és Chile (38%) előtt. Az európai szélenergia-előrejelzés mérséklését az ügynökség szerint részben a magyarországi, piaci alapon épülő projektek ellensúlyozzák (IEA, 2026b). A magas napenergia-arány ugyanazt a kérdést veti fel, mint világszinten: ki veszi át a déli csúcstermelést. Erről szólt a GKI elemzéséről írt cikkünk is.
A jelentésből az áramtermelőknek, a hálózatüzemeltetőknek és a nagy fogyasztóknak ugyanaz a tanulság adódik. A megújuló kapacitás olcsó és bőven lesz, a kérdés az, ki tudja hálózatra kapcsolni, tárolni és a megfelelő órában felhasználni. A következő években a csatlakozási jog, a tároló és a rugalmasan mozgatható fogyasztás lehet az, ami egy projektet vagy egy üzemet versenyképessé tesz.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új előrejelzése szerint 2026 és 2031 között csaknem 4800 GW megújuló erőművi kapacitás épül a világon, 57%-kal több, mint az előző hat évben. Közben 2026-ban huszonegy év után először csökken az éves bővülés: 11%-kal, 733 GW-ra, mert Kína a fix átvételi árakról aukciókra váltott, és ott visszaesett a napelemépítés. A növekedést egyre inkább India, az Egyesült Államok, Délkelet-Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika viszi, a fő hajtóerő pedig az ügynökség szerint már az energiabiztonság, nem a klímavédelem. A szűk keresztmetszet a hálózat: egy év alatt 60%-kal, 3000 GW-ra nőtt a csatlakozásra váró, előrehaladott projektek mennyisége, és a kárba vesző szél- és naptermelés 2031-re 800 TWh fölé nőhet. Magyarország az előrejelzés szerint 2031-ben a világon a legnagyobb napenergia-részarányú ország lesz.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) november 6-án kiadott Renewables 2026 jelentése három, első ránézésre ellentmondó állítást tesz. Az első: 2026-ban huszonegy egymást követő rekordév után először csökken a világon üzembe helyezett megújuló kapacitás, 11%-kal, 733 GW-ra. Ez még mindig a második legmagasabb érték a történelemben, a visszaesést pedig Kína okozza, ahol 2025 júniusában a fix átvételi árakat aukciók váltották fel, és az idei első kilenc hónapban csaknem 55%-kal kevesebb napelem épült, mint egy évvel korábban.
A második: a 2026–2031-es időszakban így is csaknem 4800 GW új kapacitás jön, 57%-kal több, mint az előző hat évben, és ennek több mint háromnegyede napelem. Kína részesedése a növekedésből 60% fölötti szintről 53%-ra csökken, India a második legnagyobb piaccá válik, az amerikai előrejelzést 40%-kal emelték, Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában pedig csaknem megháromszorozódik a bővülés. Az ügynökség vezetője, Fatih Birol szerint ma már elsősorban az energiabiztonság hajtja a megújulókat. A megújulók részaránya a világ villamosenergia-termelésében 2031-re csaknem 45%-ra nőhet a 2025-ös 33%-ról. Az EU-ban a 2021 óta épült nap- és szélerőművek nélkül az idei nagykereskedelmi áramár csaknem 55 euróval lett volna magasabb megawattóránként.
A harmadik: a korlát már a hálózat. Az előrehaladott, csatlakozásra váró megújuló és tárolós projektek mennyisége egy év alatt 60%-kal, 3000 GW-ra nőtt, és a növekményt teljes egészében az akkumulátoros és hibrid projektek adják. A kárba vesző szél- és naptermelés 2031-re 800 TWh fölé nőhet. Az EU a napelemes célját eléri, a szélenergiás céljától viszont jócskán elmarad. Magyarország 2031-ben a világon a legnagyobb, 41%-os napenergia-részarányú ország lehet.
A MEKH bontási adatai szerint a szélerőművi kapacitáspályázatra a kiírt hálózati kapacitás 2,6-szorosát kérték. A legnagyobb csatlakozási pontra viszont alig jött ajánlat, így a 702 MVA-nak legfeljebb mintegy kétharmada osztható ki december 13-án.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartásoknak az EU-ban, miközben a közepes vállalati fogyasztók, köztük a vízművek, jóval az uniós átlag fölött fizetnek az áramért.
A Fehér Ház tíz kis moduláris reaktorról és 20 milliárd dollárról beszél, az Országgyűlés elé került megállapodás szövegében azonban ezek a számok nem szerepelnek, annál több szó esik a kiválasztásról, a közbeszerzésről és a finanszírozásról.
Egy új jelentés szerint az adatközpontok vízlábnyoma 2030-ra elérheti a 9,32 billió litert, de a szám csak akkor mond valamit, ha tudjuk, mit számol, és ki érvel vele.
