Túljelentkezés ellenére gazdátlan maradhat a szélkapacitás harmada
Az első hazai szélerőművi kapacitáspályázaton megszerezhető hálózati jogosultságra igen nagy az érdeklődés. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beszámolója szerint 37 pályázó 46 ajánlatot adott be, összesen 2289 MW szélturbina-teljesítményre, 1834 MVA betáplálási kapacitásra és 1947 MWh tárolóra (MEKH, 2026a). A kiírt hálózati kapacitás 702 MVA volt, az azonos mértékegységben mért igény így a kínálat 2,6-szorosa. A túljelentkezés ellenére a kapacitás egy része nagy valószínűséggel kiosztatlan marad.
Csomópontonkénti kép
A MEKH kilenc csatlakozási ponton kínált kapacitást, mindegyiken legkorábban 2030. szeptember 30-tól (MEKH, 2026b). A hivatal közzétette a bontási táblázatot is, amely minden ajánlat pályázóját, csatlakozási pontját, kért kapacitását és vállalt tárolóját tartalmazza (MEKH, 2026c). Az alábbi táblázat ennek a W4 által készített csomópontonkénti összesítése. A MEKH figyelmeztet, hogy a bontási adatok nem eredmények: az ajánlatok érvényességét még vizsgálják.
Kiírt és igényelt kapacitás csatlakozási pontonként
A W4 összesítése a MEKH bontási táblázatából, az érvényességi vizsgálat előtt
| Csatlakozási pont | Feszültség | Kiírt MVA | Ajánlat | Igényelt MVA | Arány |
|---|---|---|---|---|---|
| Szombathely OVIT | 132 kV | 200 | 15 | 755,4 | 3,8× |
| Dunaújváros Dél | 132 kV | 50 | 8 | 312,1 | 6,2× |
| Iváncsa | 132 kV | 50 | 7 | 287,1 | 5,7× |
| Ács Katódgyár | 132 kV | 50 | 6 | 261,2 | 5,2× |
| Szombathely Észak | 22 kV | 20 | 3 | 60,0 | 3,0× |
| Kisbér | 22 kV | 16 | 3 | 45,8 | 2,9× |
| Komárom Ipari Park | 22 kV | 21 | 2 | 41,6 | 2,0× |
| Ócsa | 220 kV | 255 | 1 | 49,0 | 0,2× |
| Székesfehérvár Nyugat | 132 kV | 40 | 0 | 0 | – |
| Csatlakozási pont nélkül | – | – | 1 | 21,4 | – |
Forrás: MEKH (2026), pályázati kiírás 1. melléklet és bontási adatok; W4-számítás
A túljelentkezés Vas, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei pontokra jutott: Dunaújváros Délen a kínálat hatszorosát, Iváncsán és Ácson ötszörösét kérték. A kínálat legnagyobb tétele viszont szinte üresen maradt. Ócsára, ahol a 255 MVA a teljes kínálat 36%-a, egyetlen 49 MVA-s ajánlat jött, Székesfehérvár Nyugatra egy sem. Ebből következik, hogy ha minden ajánlat érvényes, akkor is legfeljebb nagyjából 456 MVA osztható ki, a 702 MVA mintegy 65%-a. Az ócsai és a székesfehérvári kapacitás nem csoportosítható át a túljegyzett pontokra, mert minden ajánlat egy meghatározott csatlakozási pontra szól.
Ha minden ajánlat érvényes, a 702 MVA-ból akkor is legfeljebb mintegy 456 MVA talál gazdára.
A tényleges eredmény ennél kevesebb is lehet. A túljegyzett pontokon egy-egy nyertes részleges kiosztást is kaphat, ha ezt az ajánlatában elfogadta, és a hiánypótlás után kieső ajánlatok is csökkenthetik a kiosztható mennyiséget. Ha két ajánlat két tizedesjegyre kerekített pontszáma azonos, a négy legnagyobb súlyú értékelési szempont szerinti sorrend dönt, ha pedig ez is egyezik, közjegyző előtti sorsolás.
A csomópontok a csatlakozás költségében is különböznek. A kiírás minden pontra megadja a várható közvetett fajlagos csatlakozási díjat: Dunaújváros Délen és Iváncsán ez 19,8 millió Ft/MVA, Ócsán 32,6 millió Ft/MVA, Szombathely OVIT-on 73,1 millió Ft/MVA, Székesfehérvár Nyugaton 91,0 millió Ft/MVA, Szombathely Északon pedig 128,3 millió Ft/MVA. A két legolcsóbb pontra jött a legtöbb ajánlat a kínálathoz képest, a csatlakozási díj tehát nem magyarázza, miért maradt üresen Ócsa. A kiírás szerint egyik ponton sem szükséges rugalmas csatlakozás, a kiírt kapacitás tehát teljes egészében rendelkezésre áll.
Kik pályáztak
A pályázat szabályai korlátozzák a koncentrációt: egy vállalatcsoport összesen legfeljebb 200 MVA-t, egy csatlakozási ponton legfeljebb 100 MVA-t kaphat, egy ajánlatnak pedig legalább 14 MVA-ra és 14 MW-ra kell szólnia (MEKH, 2026b). A bontási táblázat szerint a pályázók többsége projekttársaság, több fejlesztő több cégen keresztül is indult.
Az állami MVM csoporthoz tartozó MVM Szélenergia Kft. öt ajánlatot adott be: kettőt Szombathely OVIT-ra, egyet-egyet Szombathely Északra, Dunaújváros Délre és Iváncsára, tárolót egyikhez sem vállalt. Az Euronergy-csoport öt projekttársasága 8 ajánlattal indult. A legnagyobb egyedi ajánlatot az Altek Energy Hungary adta Szombathely OVIT-ra (100 MVA, 119 MW), a legnagyobb tárolót az Euronergy Kore vállalta (50 MW, 200 MWh).
Mit vállalnak a nyertesek
A pontozás nagy része a helyi közösségeknek és a hálózatnak szól (MEKH, 2026b). A súlyok:
- egyszeri befizetés az önkormányzatoknak: 20% (legalább 10 000 €/MW, maximális pont 50 000 €/MW-nál),
- éves befizetés az önkormányzatoknak: 15% (legalább 2 €/MWh, maximális pont 3 €/MWh-nál),
- tároló aránya: 15%,
- uniós gyártású berendezések (a költségek 80%-a): 15%,
- a hálózati kapacitásnál nagyobb beépített turbinateljesítmény: 10%,
- barnamezős telephely: 10%,
- részleges kiosztás elfogadása, magasabb teljesítési biztosíték és közös csatlakozás: 5-5%.
A kiírás szerint a kormány a 10 000 €/MW egyszeri és a 2 €/MWh éves befizetést kötelezővé tenné, és a turbináktól 5 km-en belüli települések között osztaná szét. Kötelező az is, hogy a projekttársaságban 25%-os vételi jogot kapjanak a kormány által kijelölt megújulóenergia-közösségek a csatlakozási pont vagy a szomszédos alállomás körzetéből. A jog két évig gyakorolható (11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 7. §).
A pályázók pénzt is kockáztatnak. Az ajánlati biztosíték a referencia-beruházási költség 0,5%-a, a teljesítési biztosíték legalább 2,5%-a. A kiírás referenciaértéke szélerőműre 406 millió Ft/MW, tárolóra 200 millió Ft/MWh, így a teljesítési biztosíték megawattonként nagyjából 10,15 millió Ft, tárolónál megawattóránként 5 millió Ft. A nyertesnek 2030. január 1-ig jogerős építési engedélyt kell benyújtania, különben elveszti a csatlakozási jogot és a biztosítékot. A kereskedelmi üzemet legkésőbb 2032. szeptember 30-ig kell elkezdeni. A megépített kapacitás legfeljebb 10%-kal térhet el a kérttől, és minden erőműnek képesnek kell lennie automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék (aFRR) szolgáltatására. Másodlagos technológiaként csak akkumulátoros tároló megengedett.
Ha a honvédség nemet mond
A legnagyobb bizonytalanság a katonai szempont. A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 42. §-a szerint a honvédségi radaroktól 40 km-en, a katonai repülőterektől 15 km-en belül új szélturbina nem építhető. Ezeken a zónákon kívül is csak akkor építhető, ha igazolják, hogy a turbina nem okoz honvédelmi vagy katonai képességcsökkenést. A katonai követelményeket az építési engedélyezésben vizsgálják, vagyis a nyertes csak a csatlakozási jog elnyerése után tudja meg, átmegy-e.
A honvédelmi kilépési szabály a biztosíték elvesztésének kockázatát veszi le a fejlesztőkről, a projekt elvesztéséét viszont nem.
Ezt a kockázatot enyhíti az október 30-án hatályba lépett 8/2026. (X. 29.) GEM rendelet, amely új 19. §-sal egészítette ki az EM-rendeletet (MEKH, 2026d). Ha a nyertes építési engedélyét jogerősen kizárólag nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy katonai okból, illetve egy nem polgári célú NMHH-rádiómegfigyelő állomás pótolhatatlan képességvesztése miatt tagadják meg, kérheti a csatlakozási jog megszüntetését. Az utóbbi esetben a MEKH 15 nap alatt megkeresi az NMHH-t, amely 15 nap alatt válaszol. A MEKH ezután 10 munkanapon belül felszabadítja a teljesítési biztosítékot vagy annak arányos részét.
A szabály szűk. Csak a most futó pályázat nyerteseire vonatkozik, és csak a felsorolt okokra. A társadalmi egyeztetésben a hozzászólók, köztük az MVM Zrt. és az Electron Holding Zrt., azt is javasolták, hogy a településrendezési, környezetvédelmi, banki és finanszírozási okok, valamint a beszállítói és hálózati késedelmek is mentesítsenek. A minisztérium ezeket azzal utasította el, hogy a tervezet a kormány döntését hajtja végre. Ezek a kockázatok tehát továbbra is a fejlesztőknél maradnak.
A 4000 MW-os cél és a következő körök
A gyakran emlegetett 4000 MW-os szélenergia-cél jogi alapja az EM-rendelet 18. §-a. Eszerint az első pályázatot legalább 700 MW-ra 2026. augusztus 31-ig kellett kiírni. 2027. január 1. és 2030. december 31. között pedig összesen legalább 4000 MW szélerőművi kapacitásra kell pályázatot kiírni, az első kört is beleszámítva. Ez kiírási kötelezettség, nem építési vagy üzembe helyezési cél. A MEKH-nek ezen felül minden naptári évben legalább egy szélerőművi pályázatot ki kell írnia a miniszter kérésére. A vadosfai, pályázaton kívüli beruházás körüli vitákról a W4 korábbi cikke számolt be.
A következő kör tervezésénél kérdés lesz, mi legyen az első körben kiosztatlan ócsai és székesfehérvári kapacitással, és hogyan jelölik ki az új csatlakozási pontokat. Az első kör azt mutatja, hogy a fejlesztők pontosan tudják, hol akarnak építeni, és az nem feltétlenül egyezik azzal, ahol a hálózaton szabad kapacitás van. A menetrend szoros. Az értékelő bizottság a határidőt követő 8 napon belül vizsgálta az ajánlatok megfelelőségét, a hiánypótlásra egy kör és 5 nap jut. A nyerteseknek a döntés után 15 napon belül kell benyújtaniuk a teljesítési biztosítékot és a hálózati csatlakozási igényt. Az energiaközösségek a végleges döntést követő 16 hónapon belül jelezhetik érdeklődésüket. A MEKH legkésőbb december 13-ig teszi közzé az előzetes eredményt. Akkor derül ki, hány ajánlat bizonyult érvényesnek, mennyi kapacitás talált gazdára, és milyen helyi befizetéseket vállaltak a nyertesek.
A szélerőművek első hazai hálózati kapacitáspályázatára 37 pályázó 46 ajánlatot adott be, összesen 1834 MVA betáplálási kapacitásra, a kiírt 702 MVA 2,6-szorosára. A MEKH nyilvános bontási táblázatából csomópontonként összesítve azonban látszik, hogy a túljelentkezés a nyugati és északnyugati csomópontokra jutott: Dunaújváros Délen a kínálat hatszorosát, Szombathelyen közel négyszeresét kérték. A legnagyobb pontra, a 255 MVA-s Ócsára egyetlen 49 MVA-s ajánlat érkezett, Székesfehérvár Nyugatra egy sem. Így még akkor is legfeljebb mintegy 456 MVA osztható ki, ha minden ajánlat érvényes. A nyertesek önkormányzati befizetést, tárolót, 25%-os energiaközösségi vételi jogot és megawattonként nagyjából 10 millió Ft teljesítési biztosítékot vállalnak. Új szabály engedi kilépni azokat, akiknek az építési engedélyét honvédelmi okból tagadják meg. Az előzetes eredmény december 13-ig jelenik meg.
Lezárult a beadás az első hazai szélerőművi kapacitáspályázaton. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kilenc csatlakozási ponton összesen 702 MVA kapacitást kínált, és a határidőig 37 pályázó 46 ajánlatot adott be: 2289 MW szélturbina-teljesítménnyel, 1834 MVA betáplálási igénnyel és 1947 MWh tárolóval. A kiírt kapacitás és az igény aránya így 2,6-szoros. A MEKH nyilvános bontási táblázatát csomópontonként összesítve viszont más kép is kirajzolódik. Szombathely OVIT-ra 15 ajánlat jött a kínálat 3,8-szorosára, Dunaújváros Délre 6,2-szeres, Iváncsára 5,7-szeres az igény. A legnagyobb ponton, a 255 MVA-s Ócsán egyetlen 49 MVA-s ajánlat van, a 40 MVA-s Székesfehérvár Nyugatra egy sem érkezett. Ha minden ajánlat érvényes, akkor is legfeljebb mintegy 456 MVA, a kínálat kétharmada talál gazdára. Az állami MVM Szélenergia öt ajánlatot adott be. A pontozásban az önkormányzatoknak fizetett egyszeri és éves összeg, a tároló, a hálózati kapacitásnál nagyobb turbinateljesítmény és a teljesítési biztosíték adja a pontok 65%-át, és minden nyertes 25%-os vételi jogot ad a kormány által kijelölt energiaközösségeknek. A teljesítési biztosíték megawattonként nagyjából 10 millió Ft. Egy október végi rendeletmódosítás szerint, aki honvédelmi ok miatt nem kap építési engedélyt, visszakapja a biztosítékot, de ez csak erre a pályázatra érvényes. A csomópontok várható közvetett csatlakozási díja megavoltamperenként 19,8 és 128,3 millió Ft között van, és a legolcsóbb pontokra jött a legtöbb ajánlat. A nyertesnek 2030. január 1-ig jogerős építési engedélyt kell szereznie, a kereskedelmi üzemet 2032. szeptember 30-ig kell megkezdenie. A rendelet 2027 és 2030 között legalább 4000 MW kiírását írja elő, nem megépítését.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026-ban huszonegy év után először kevesebb megújuló kapacitás épül, mint előző évben, a következő hat év mégis minden korábbit felülmúl – csak a hálózat nem győzi.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartásoknak az EU-ban, miközben a közepes vállalati fogyasztók, köztük a vízművek, jóval az uniós átlag fölött fizetnek az áramért.
A Fehér Ház tíz kis moduláris reaktorról és 20 milliárd dollárról beszél, az Országgyűlés elé került megállapodás szövegében azonban ezek a számok nem szerepelnek, annál több szó esik a kiválasztásról, a közbeszerzésről és a finanszírozásról.
Egy új jelentés szerint az adatközpontok vízlábnyoma 2030-ra elérheti a 9,32 billió litert, de a szám csak akkor mond valamit, ha tudjuk, mit számol, és ki érvel vele.
