Közös minimum: nyolc elv a magyar vízgazdálkodásért
A magyar vízgazdálkodás előtt álló kihívásokra válaszul közös nyilatkozatot fogadtak el október 8-án a hazai vízügyi szakmai szervezetek. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Global Water Partnership Magyarország Alapítvány, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és az MTA Vízellátási és Csatornázási Albizottsága a magyar vízgazdálkodás fenntarthatósága és fejlesztése iránt elkötelezett szakmai közösségként határozták meg magukat.
A „Szakmai szervezetek közösminimum-elvei a magyar vízgazdálkodás jövőjéről” címet viselő állásfoglalást az a meggyőződés alapozza meg, hogy a különböző szakterületek együttműködése és egymást erősítő fellépése nélkülözhetetlen a hazai vízágazat hosszú távú megújításához és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodáshoz.
Válasz a kormány vízügyi intézkedési tervére
A nyilatkozat a fokozódó vízválságra és az annak kezelését célzó kormányzati szándékra reagál. Az augusztusban elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv arra hívja fel az élő környezetért felelős minisztert, hogy az érintett tárcák, a szakmai szervezetek és a társadalmi szereplők bevonásával gondoskodjon a vízhasználatok vízkészletekkel és éghajlati előrejelzésekkel összehangolt szabályozásáról. A határozat ezt a feladatot október 31-re írja elő, csakúgy, mint a vízgazdálkodási törvény módosítására tett javaslatokat és a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatának előkészítését (1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat).
Az aláírók azt is fontosnak tartják, hogy a dokumentum ne csak a döntéshozókhoz jusson el. Honlapjaikon és hírleveleikben megosztják tagjaikkal, szakmai partnereikkel és a szélesebb nyilvánossággal.
A nyolc közös minimumelv
1. Ellenálló vízkészletek, alkalmazkodó vízigények
Az éghajlatváltozás hatásaival szemben a vízkészleteket ellenállóvá és a vízigényeket alkalmazkodóvá kell tenni. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét, a vizek megtartását és a társadalom, a gazdaság és az élő környezet vízigényeinek biztonságos kielégítését integráltan kell kezelni.
2. A víziközmű-infrastruktúra megújítása
Az elavult víziközmű-infrastruktúrát meg kell újítani, ehhez kiszámítható, hosszú távú rekonstrukciós programokra van szükség. A szervezetek azt javasolják, hogy a települési víziközmű-infrastruktúra fejlesztési tervezése a már meglévő vagyonértékelésekre, az azokra alapozott Gördülő Fejlesztési Tervekre (GFT) és azok szükség szerinti kiegészítésére épüljön.
3. Összekapcsolt rendszerek
A különálló rendszereket össze kell kapcsolni, hogy képesek legyenek egymást támogatni. A területi és a települési vízgazdálkodást egymással együttműködő rendszerként kell fejleszteni. Emellett a helyi jelentőségű közcélú létesítmények ismételt rendszerbe állítása és a civil, kisléptékű vízmegtartási intézkedések támogatása is erősíti a vízbiztonságot.
4. Víz a tájban és a településeken
A tájban és a településeken eredményesebben kell gyűjteni és tárolni a vizeket. A vízkészletek tér- és időbeli kiegyenlítése – a víz helyben tartása, a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása, a tározókapacitások növelése, a csapadékvíz helyi hasznosítása és a vízszétosztó rendszerek fejlesztése – a jövő vízgazdálkodásának meghatározó eleme.
A települési csapadékvíz-gazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében, és mert a csapadékvíz nagy terhet ró a szennyvíztisztítókra, a szervezetek szerint megfontolandó a települési csapadékvíz-elvezetés közműszolgáltatássá minősítése, az integrált települési vízgazdálkodás (ITVG) szellemében.
5. Amit lehet, többször felhasználni
A szabályozási és gazdasági környezetnek támogatnia kell a takarékos, hatékony és körforgásos szemléletű vízhasználatot és az alternatív vízkészletek széles körű hasznosítását.
6. A víz érték
A készleteket és a vízhasználatokat mérni, érteni és megértetni kell. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kritikus helyzetekben a legmegfelelőbb döntések szülessenek, és hogy ezeket rendszerszinten értékelni lehessen.
Nincs ingyen víz: a víz értékét és szolgáltatási költségét kiszámítható módon, igazságosan kell meghatározni.
A vízigények ésszerű alakítását a szolgáltatási és díjrendszereknek is támogatniuk kell. A szervezetek szerint ennek részeként érdemes megvizsgálni:
- a progresszív vízszolgáltatási díjrendszer bevezetése;
- az országosan egységes víziközmű-szolgáltatási díjrendszer kialakítása a lakossági fogyasztókra is;
- a települési csatornaszolgáltatás díjstruktúrájának olyan átalakítása, amely a vízfogyasztás mellett a burkolt felületekről származó csapadékvíz kezelését is figyelembe veszi;
- a jelenlegi rendelkezésre állási díj rekonstrukciós alapdíjjá alakítása úgy, hogy az így keletkező forrás kizárólag a meglévő rendszerek rekonstrukciójára legyen fordítható;
- a vízkészlet-használati járulékok fokozottabb differenciálása;
- a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatás fokozatos kivezetése.
7. Víztudatos vízhasználók
A vízhasználókat oktatni és ösztönözni kell a víz- és környezettudatos felhasználásra, a takarékos és felelős vízhasználatra. A fenntartható vízgazdálkodás nem valósítható meg kizárólag infrastrukturális beruházásokkal.
8. Erősebb szakmai alapok
A szakmai alapokat tovább kell erősíteni a tudományos háttér fejlesztésével, valamint a műszaki előírások és szabványok felülvizsgálatával. Az éghajlatváltozás okozta új kihívások megkövetelik a hazai vízgazdálkodási kutatóbázisok és az egyetemi képzések megerősítését, valamint a tervezési szabványok és műszaki irányelvek rendszeres, a megváltozott hidrológiai helyzethez igazodó felülvizsgálatát.
Együttes szakmai fellépés
A közös minimumelvek keretet adnak az egyes szakterületek részletesebb javaslatainak kidolgozásához. A szervezetek készek arra, hogy saját szakterületük – különösen a területi és települési vízgazdálkodás, valamint a kapcsolódó mérnöki és tudományos területek – sajátosságait figyelembe véve további konkrét intézkedési javaslatokat dolgozzanak ki.
Az aláírók közös célja, hogy a magyar vízgazdálkodás fejlesztése szakmailag megalapozott, hosszú távon fenntartható és integrált módon valósuljon meg. Ennek érdekében készek a szakpolitikai döntéshozókkal folyamatos és konstruktív párbeszédet folytatni, és támogatni a magyar vízgazdálkodás jövőjét meghatározó döntések előkészítését.
Október 8-án hét hazai vízügyi szakmai szervezet közös nyilatkozatot fogadott el „Szakmai szervezetek közösminimum-elvei a magyar vízgazdálkodás jövőjéről” címmel. Az aláírók között van a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség és az MTA Vízellátási és Csatornázási Albizottsága. A nyilatkozat a fokozódó vízválságra és a kormány augusztusban elfogadott vízgazdálkodási intézkedési tervére reagál. Nyolc elvet rögzít: ellenálló vízkészleteket, az elavult víziközmű-hálózat kiszámítható rekonstrukcióját, a különálló rendszerek összekapcsolását, a víz megtartását a tájban és a településeken, a víz többszöri felhasználását, a készletek és a vízhasználatok mérését, a vízhasználók szemléletformálását, valamint a kutatás és a műszaki szabványok megerősítését. A díjakról is javaslatokat tesz, a progresszív díjrendszertől a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatás kivezetéséig. A szervezetek szakterületenként további javaslatokat ígérnek, és folyamatos párbeszédet ajánlanak a döntéshozóknak.
Október 8-án hét hazai vízügyi szakmai szervezet közös nyilatkozatot fogadott el „Szakmai szervezetek közösminimum-elvei a magyar vízgazdálkodás jövőjéről” címmel. Aláírta a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Global Water Partnership Magyarország Alapítvány, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és az MTA Vízellátási és Csatornázási Albizottsága. A szervezetek fókusza, feladata és szakterülete eltér, de abban egyetértenek, hogy a hazai vízágazat hosszú távú megújítása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás csak a szakterületek együttműködésével és egymást erősítő fellépésével sikerülhet. A nyilatkozatot honlapjaikon és hírleveleikben a szélesebb nyilvánossággal is megosztják.
A nyilatkozat a fokozódó vízválságra és a kormány augusztusban elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervére reagál. A határozat a vízhasználatok vízkészletekhez és éghajlati előrejelzésekhez igazított szabályozását október 31-re írja elő, a szakmai szervezetek bevonásával.
A nyolc elv: ellenálló vízkészletek és alkalmazkodó vízigények; az elavult víziközmű-infrastruktúra kiszámítható, hosszú távú rekonstrukciója; a különálló rendszerek összekapcsolása; a víz gyűjtése és tárolása a tájban és a településeken, akár a csapadékvíz-elvezetés közműszolgáltatássá minősítésével; a víz többszöri felhasználása; a készletek és a vízhasználatok mérése; a vízhasználók oktatása és ösztönzése; végül a kutatás, az egyetemi képzés és a műszaki szabványok megerősítése. A díjakról szóló javaslatok között szerepel a progresszív díjrendszer, az országosan egységes lakossági díj, a burkolt felületek szerinti csatornadíj, a rendelkezésre állási díj rekonstrukciós alapdíjjá alakítása és a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatás fokozatos kivezetése. A szervezetek szakterületenként további javaslatokat ígérnek, és folyamatos párbeszédet ajánlanak a döntéshozóknak.
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.
