Négyszeresére nő a vízügyi keret – mire elég?
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra, a négyszeresére nő (Magyarország Kormánya, 2026a). Ez az első költségvetési szám a vízmegtartási fordulat mögött, amelyet a kormány augusztusban a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervvel indított el. A hírről heti vízügyi áttekintésünk már beszámolt; ez a cikk azt nézi meg, mit vesz a pénz, és mi hiányzik még belőle.
Mit ígér a kormány?
A kormány közlése szerint a keretből indul jövőre az átfogó vízmegtartási program, amely az egyre súlyosabb aszályok ellen védi a gazdákat (Magyarország Kormánya, 2026b):
- 10 ezer kilométer belvízcsatornát javítanak meg, amely 400 ezer hektár mezőgazdasági terület vízmegtartását segíti;
- ezer kilométer önkormányzati és háromezer kisebb csatornát állítanak helyre;
- felújítják a zsilipeket, és szabályozhatóvá teszik a víz visszatartását a Tisza, a Maros és a Körösök térségében;
- támogatják a vizes élőhelyek kialakítását és a helyi vízőrző kezdeményezéseket;
- a folyóvíz-pótlást összekapcsolják a termőföldek vízmegtartásával.
A gazdák Vízprémiumot kapnak, ha a földjükön megtartják a vizet, a Vizet a Tájba programban pedig eddig 40 ezer hektárt ajánlottak fel. A kormány szerint a keretből a vízmegtartás mellett az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezet védelme is erősödik (Magyarország Kormánya, 2026a).
Mekkora feladat ez?
Az intézkedési terv helyzetképe adja a léptéket (1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat). A 2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban 554 mm-re nőtt, az Alföld és a Tisza hazai vízgyűjtőjének egyes térségeiben 900 mm fölé. Az ország vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, az Alföld 40 ezer kilométeres csatornahálózata pedig a 19. század óta a víz gyors levezetését szolgálja.
A beígért 10 ezer kilométer tehát az alföldi csatornahálózat nagyjából negyede. A terv szerint nagyobb árvizek idején az Alföldön 2–4 milliárd m³ vizet lehetne a tájban visszatartani – ehhez viszont nemcsak a csatornák, hanem a zsilipek, a tározásra alkalmas mélyedések és az üzemrendek is kellenek.
A beígért 10 ezer kilométer az alföldi csatornahálózat nagyjából negyede.
Mi nem derül ki a számokból?
A kormány nem közölte, hogyan oszlik meg a 221 milliárd forint. Nem tudni, mennyi jut a csatornákra és a zsilipekre, mennyi az ivóvízre és a szennyvízre, és mennyi a környezetvédelemre. A víziközművek szempontjából ez a legfontosabb kérdés: az intézkedési terv szerint az ágazat átlagos vízvesztesége közel 25%, és a terv a veszteségcsökkentésre külön beruházási listát vagy pályázatot ír elő (1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat).
A pénz forrása is meghatározza a menetrendet. A határozat szerint a 2021–2027-es uniós ciklus KEHOP Plusz programjában tervezett vízügyi projekteket felülvizsgálják, és olyan új projekteket illesztenek be, amelyek a vízmegtartást szolgálják és 2029 végéig megvalósíthatók. Ami addig nem épül meg, azt a 2028–2034-es uniós ciklusból vagy hazai forrásból kell fizetni. Maga az intézkedési terv is uniós feltétel: a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívásához fogadta el.
Az október 31-i határidő
A határozat két feladatot október 31-re ír elő. Az egyik a vízhasználatok szabályozásának hozzáigazítása a vízkészletekhez és az éghajlati előrejelzésekhez. A másik ajánlások és javaslatok kidolgozása a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására, valamint a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatának előkészítése (1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat).
A törvénymódosítás azért kulcsfontosságú, mert a terv szerint a mai jogi és támogatási keretek, az infrastruktúra és az üzemrendek még mindig a többletvíz elvezetését helyezik középpontba. Ha a szabályok nem változnak, a felújított csatornák ugyanúgy levezetik a vizet, mint eddig. A határozat ezért sorrendet is rögzít: elsőként természetalapú megoldások, ha azok nem alkalmazhatók, akkor vízgyűjtőn belüli hibrid vagy mesterséges megoldások, és csak végső esetben vízgyűjtők közötti átvezetés vagy felszín alatti víz.
A következő lépések is dátumhoz kötöttek. December 31-ig ki kell jelölni a vízmegtartásra alkalmas területeket, és be kell építeni a természetalapú megoldásokat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és az agrártámogatásokba. 2027. február 28-ig el kell készülnie a teljes forrásigény becslésének és a javaslatnak arról, mely költségvetési és uniós források fedezik ezt.
A nyitott kérdés: ki tartja fenn?
A 221 milliárd forint beruházási pénz. Egy felújított csatorna vagy zsilip akkor tartja meg a vizet, ha valaki üzemelteti: kezeli a zsilipet, kaszálja és kotorja a medret, méri a vízszintet. Az intézkedési terv a monitoringrendszer fejlesztését és egy vízügyi kutatóintézet újbóli létrehozását is célként rögzíti, de a tartós üzemeltetési forrásról a mostani közlések nem szólnak.
A terv egy másik hiányra is rámutat. A határozat által idézett 2026-os OECD-becslés szerint a mezőgazdasági célú felszín alatti vízkivételek mintegy 19%-a engedély nélküli, és az engedély nélküli mezőgazdasági kutak száma meghaladhatja a 100 ezret. Amíg a vízkivételeket nem mérik, a vízmegtartás eredményét sem lehet pontosan követni. A februári forrásigény-becslés megmutatja majd, hogy a négyszeres keret csak a feladat elejére vagy a nagyobb részére is elég.
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra nő. A kormány szerint ebből indul az átfogó vízmegtartási program: 10 ezer kilométer belvízcsatorna javítása 400 ezer hektár mezőgazdasági terület vízmegtartását segítené. Emellett ezer kilométer önkormányzati és háromezer kisebb csatornát állítanának helyre, és felújítanák a zsilipeket a Tisza, a Maros és a Körösök térségében. A keretből az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és az árvízvédelem is erősödik. A pénz bontását a kormány nem közölte, így nem tudni, mennyi jut a víziközművekre. Október 31-ig el kell készülnie a vízgazdálkodási törvény módosítására vonatkozó javaslatoknak, februárig pedig a teljes forrásigény becslésének. Nyitott kérdés, lesz-e tartós pénz a felújított csatornák és zsilipek üzemeltetésére.
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra, a négyszeresére nő. Ez az első költségvetési szám az augusztusban elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv mögött, amely a gyors vízlevezetés helyett a víz tájban tartását tette a vízgazdálkodás céljává.
A kormány szerint a keretből indul az átfogó vízmegtartási program. 10 ezer kilométer belvízcsatorna javítása 400 ezer hektár mezőgazdasági terület vízmegtartását segítené, emellett ezer kilométer önkormányzati és háromezer kisebb csatornát állítanának helyre, és szabályozhatóvá tennék a víz visszatartását a Tisza, a Maros és a Körösök térségében. A gazdák Vízprémiumot kapnak, a Vizet a Tájba programban eddig 40 ezer hektárt ajánlottak fel. A keretből a kormány szerint az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és az árvízvédelem is erősödik.
A számok léptéke: az Alföld csatornahálózata 40 ezer kilométer, így a 10 ezer kilométer ennek negyede. A 2021 óta halmozódó csapadékhiány országos átlagban 554 mm, az Alföld egyes részein 900 mm fölött jár. A víziközművek átlagos vízvesztesége közel 25%. A terv szerint nagyobb árvizek idején az Alföldön 2–4 milliárd köbméter vizet lehetne a tájban visszatartani, ha a csatornák, a zsilipek és az üzemrendek ezt lehetővé teszik.
A pénz bontását a kormány nem közölte, így nem tudni, mennyi jut a víziközművekre. A határozat szerint október 31-ig el kell készülnie a vízgazdálkodási törvény módosítására vonatkozó javaslatoknak, jövő februárig pedig a teljes forrásigény becslésének. Az uniós pénzt 2029 végéig kell elkölteni. Nyitott kérdés, lesz-e tartós forrás a felújított csatornák és zsilipek üzemeltetésére.
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.
