Kínai vízipari konjunktúra testközelből
A víz-, hulladék-, levegő- és talajvédelmi környezetvédelmi technológiák vezető ázsiai szakvásárán, a sanghaji IE expo 2026-on járt munkatársaival Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója. A magyar víziközmű-ágazatban meghatározó cég vezetőjét természetesen elsősorban a víz- és szennyvízkezelés, illetve biogáz-előállítás műszaki berendezései érdekelték, ahogy minket is.
Milyen céllal vettek részt Sanghajban a szakkiállításon, és mik voltak a benyomásai? Vegyük sorra: hol tartanak a gyártók és fejlesztők ezeken a területeken?
Az elmúlt évtizedekben Európában voltak azok a meghatározó vásárok, konferenciák, ahol a szakma újdonságait és a fejlődés tendenciáit átfogóan lehetett látni, érzékelni. Ez az elmúlt időszakban kibővült az ázsiai expókkal, sőt immáron ezek a kiállítások mutatnak igazán átfogó képet arról, hogy mi is zajlik a szektorunkban.
Ennek mi a magyarázata?
Az Ázsiában zajló fejlődésről általánosságban nem szükséges beszélni, hiszen közismert. Ez látványosan érzékelhető a víz, szennyvíz, energetika és hulladékkezelés világában is. Az elmúlt néhány évtized alatt gyártóként meghatározó cégek nőttek fel Kínában.
Az Önök látogatásának mik voltak a közvetlen céljai? Ismeretszerzés vagy üzleti kapcsolatok ápolása?
Ez is, az is. Okvetlenül szükséges ezeket a speciális termékeket, berendezéseket gyártó kínai cégeket megismerni és kínálatukat testközelből látni, az európai gyártók termékeivel összehasonlítani és felmérni, hogy milyen irányban fejlődnek. Természetesen egyeztetéseket is folytattunk újonnan megismert cégekkel az esetleges kapcsolatok kiépítése érdekében.
Ki lehet olyasmit jelenteni, hogy a fejlődés fókusza áttevődött a Távol-Keletre?
Nem, én ezt közel sem mondanám. Európában azért a kiépült infrastrukturális rendszer fejlettsége minden kétséget kizáróan magas. Ellenben látjuk, hogy Ázsiában mi történik, és bizony vannak olyan additív, magasabb szintű, vagy éppen másfajta irányvonalak, amelyeket látni kell. Van számos olyan innováció, amit követni érdemes és indokolt ebben a szektorban.
Tehát ezen a területen is elérték már a kínaiak azt a színvonalat, hogy másolásaik mellett saját innovációik vannak?
Hogyne, számos ilyen innovációval találkoztunk. Legnagyobb megdöbbenésünkre olyanokkal is, amelyek választ adnak a területünkön jelentkező aktuális problémákra. Az UV-lámpák tisztítására például zseniális megoldásaik vannak. Ezek az apróságok mutatják, hogy ők nemcsak beszélnek a levegőbe, hanem meg is tudják valósítani. Nyilván az ottani körülmények, az állami támogatások, meg az üzleti közeg, a piac mérete, ami ott van, ezt számukra lehetővé teszi, tehát az ottani vízipar fejlődése nyilván összehasonlíthatatlan.
Igen, Kína híres volt arról, hogy ott óriási volt a környezetszennyezés, viszont pont azért élveztek versenyelőnyt, mert ezzel nem foglalkoztak, erre nem költöttek. Igaz, hogy ez a szemlélet megváltozott?
Én azt gondolom, hogy a nagy gazdasági világverseny határoz meg ilyen szempontból mindent, tehát Kína nyilván a maga előnyeit a maga javára akarta fordítani, ezért hunyt szemet a környezetszennyezések fölött. Ma már viszont óriási léptekkel igyekszik megoldani a környezetszennyezés problémáit, elvégre mégiscsak az emberek egészségéről van szó. Ez politikai döntés, mint ahogy a világon mindenütt. A gazdaságpolitikai vezetők döntenek azokról az invesztíciókról, szennyezéscsökkentő intézkedésekről – legyen szó vízről, levegőről, talajról – amelyek meghatározzák, hogy ki, milyen mértékben, milyen módon tudja finanszírozni, mennyire tudja fenntarthatóvá tenni a környezetvédelmi létesítményeket.
A szennyvíztisztítás területén slágertéma az uniós keretrendszer módosítása miatt a mikroműanyagok kivétele a szennyvízből. Találkoztak ezzel kapcsolatos megoldásokkal?
Kifejezetten műanyag-eltávolítási technológiát nem láttunk, vagy csak nem botlottunk bele az irdatlan mennyiségű kiállító között. A mikroszennyeződéssel összefüggésben az látszott, hogy a membrántechnológiák milyen rendkívüli módon fejlődtek. Nagyon sok membrángyártó jelent meg különböző megoldásokkal, láthatóan specializálódnak az egyes megoldások előnyeire.
A membrántechnológiának az volt eddig az Achilles-sarka, hogy túl drága. De amikor a volumen nő, akkor az ár általában csökkenni szokott. Ez most, hogy Kína megjelent piacként, megfigyelhető?
A volumen növekedését szerintem az igazolja, hogy mennyire sok gyártó volt jelen. Biztos vagyok benne, hogy ugrásszerűen nőtt a membrántechnológiát használó létesítmények száma, és a membránokon belül is egyre nagyobb a specializáció. Magyarországon is ismeri a szakma ezeket a membránspecializációs kérdéseket. A darabszámokkal összefüggésben elhangzottak alapján azt azért ki lehet jelenteni, hogy csökken a membrántechnológia fajlagos ára. Persze sok minden más körülmény is alakítja a beruházási költségeket, de igen, maguknak a membránoknak csökkent az átlagos ára. Vannak ugyanakkor olyan új membránmegoldások, amelyek egetrázóan magas költséggel járnak, még ha kétségtelen előnyeik is vannak a működtetés vagy az élettartam terén.
Melyik termék vagy termékcsoport a slágertéma Ázsiában?
Kína a technológiákhoz szükséges vegyszerek, adalékanyagok előállításában is óriási kínálatot mutatott be. De alapvetően kulcsfontosságú technológiai berendezésekről beszélhetünk, tehát a rácstól kezdve a flottálókon keresztül a levegőztető rendszerek, légfúvók, utóülepítő megoldások és komplett technológiai megoldások is mind egyenrangúan jelen voltak a kiállításon. A membrántechnológia azért is kiemelendő, mert gyakorlatilag egy csarnok csak membrántechnológiáról szólt, és legalább 30 kiállító volt.
Európai cégek képviseltették magukat?
Igen, képviseltették. A gázmotorok terén a Jenbacher egy helyi kínai céggel volt jelen. A Jenbacher ugye osztrák gázmotorgyártó, az MWM pedig német – utóbbit egyébként már felvásárolta a Caterpillar –, de ott mégis önálló MWM-standdal állítottak ki, és gázmotorokat mutattak be. Emellett országspecifikus kiállítóhelyek is voltak: ott volt Dánia, Norvégia, Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, és talán még további két ország. Legalább hat-hét olyan ország képviseltette magát, amelynek technológiai cégei, gyártói irányadók a vízipari és vizes szektorban, és az európai piacon is meghatározók. Tehát volt jelenlét.
A magyar víziparnak tehát nem volt képviselete?
Magyar kiállítóval nem találkoztunk, magyar emberekkel viszont igen.
Gyakran jár Kínában?
Először voltam.
Milyen személyes első benyomásokat szerzett?
Megdöbbentett a látványos fejlődés. Kollégáim, akik ott többször jártak már, mindig nagy hévvel, érzelemmel beszéltek arról, hogy milyen nagyszerű folyamat zajlik ott. Hát igen, ezt most megtapasztaltam magam is. Az a szervezettség, ami ott a városok működtetését illeti, valóságos kultúrsokként hatott rám. Feltűnt az emberek alapvető kedvessége, pozitív hozzáállása is. Kína lenyűgözött, nincs jobb szó rá.
Interjúalany:
Eszes Zsolt – Water4All
Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója interjúnkban elmondta, hogy munkatársaival a sanghaji IE Expo 2026 szakkiállításon járt, ahol őket elsősorban a víz- és szennyvízkezelési, valamint biogáz-technológiák újdonságai, ágazati tendenciái érdekelték. Hangsúlyozta, hogy Ázsia, különösen Kína robbanásszerű fejlődése immár meghatározó a szektorban, ahol saját innovációk is megjelennek az európai színvonal mellett. Kiemelte a membrántechnológiák előretörését, az UV-lámpák tisztítására vonatkozó zseniális megoldásokat, valamint a vegyszerek és komplett berendezések széles kínálatát. Véleménye szerint Európa infrastrukturálisan még előrébb jár, de az ázsiai innovációkat érdemes követni. Első kínai útja során interjúalanyunkat lenyűgözte a távol-keleti ország szervezettsége és az emberek kedvessége.
Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója interjúnkban elmondta, hogy munkatársaival részt vett a sanghaji IE Expo 2026-on, a víz-, hulladék-, levegő- és talajvédelmi technológiák vezető ázsiai szakvásárán. A cégvezető kollégáival elsősorban a víz- és szennyvízkezelés, valamint a biogáz-előállítás innovatív berendezéseit tanulmányozta.
Hangsúlyozta, hogy míg korábban Európa meghatározó vásárai uralták a szakmát, ma már az ázsiai, elsősorban kínai expók mutatják a legátfogóbb képet a globális fejlődésről. Kína robbanásszerű előretörése a víz-, szennyvíz-, energetika- és hulladékkezelési szektorban is nyilvánvaló: jelentős saját gyártók és innovációk jelentek meg az európai színvonal mellett.
Eszes Zsolt szerint a fejlődés fókusza nem tevődött át teljesen Távol-Keletre, hiszen Európa infrastrukturális fejlettsége még mindig magasabb, azonban számos ázsiai megoldást érdemes követni. Kiemelte az UV-lámpák tisztítására vonatkozó zseniális kínai technológiákat, valamint a membrántechnológiák hatalmas fejlődését. Utóbbiak esetében a nagy volumen miatt csökkennek az árak, bár a prémium megoldások továbbra is költségesek.
A kiállításon domináltak a komplett technológiai berendezések, a vegyszerek és adalékanyagok széles kínálata, valamint egy egész csarnokot szenteltek a membránoknak. Európai cégek (köztük a Jenbacher és az MWM) is jelen voltak, magyar stand azonban nem. Eszes Zsolt első kínai útja során lenyűgözőnek találta az ország szervezettségét, a városok működését és az emberek kedvességét. A látogatás sikerrel zárult, új üzleti kapcsolatok kiépítése is elkezdődött.
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.
