Zöldgázkvótát vezetne be Németország a lakossági fűtésben
Németország lépésről lépésre zöldre cserélné a háztartási kazánokban elégetett gázt. A szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) elküldte az energetikai szövetségeknek az épületszektorra vonatkozó zöldgáz- és zöldfűtőolaj-kvóta kulcspontjait, és 2026. október 16-án először egyeztetett róluk az érintettekkel. A biometán-termelőknek a terv nagy új piacot teremthet – hogy valóban így lesz-e, az olyan részleteken múlik, amelyeket az ágazat már most vitat.
Mit tartalmaznak a kulcspontok
A minisztérium nem hozta nyilvánosságra a kétoldalas dokumentumot. A tartalmáról szóló beszámolók szerint a gázt és fűtőolajat forgalmazóknak egyre nagyobb arányban kellene megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagot értékesíteniük. A cél 2028-ban 1%, 2029-ben 2%, 2030-ban 5%, utána magasabb, kétjegyű arányok következnének, 2044-ben 90%, 2045-ben pedig 100%. A kvótának 2030-ig 2 millió t szén-dioxidnak megfelelő többlet klímahatást kell hoznia.
A kötelezettség köre szűk. Csak a háztartásoknak szállított tüzelőanyagra vonatkozna: az ipar és a kereskedelem, a közlekedés, valamint az áram- és távhőtermelés kimaradna. Papíron technológiasemleges a megközelítés. A gázkvótába a biometán, a zöld hidrogén és a szintetikus metán, az olajkvótába a biodízel és a szintetikus folyékony tüzelőanyagok is beszámítanának, ha megfelelnek a megújulóenergia-irányelv (RED III) és az uniós gáz- és hidrogénpiaci csomag fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kritériumainak.
A forgalmazók a többletet átvihetnék a következő évre, az elmaradást pedig a következő évben pótolhatnák. A kvótakötelezettség forgalomképes lenne. Aki nem teljesíti a kvótát, pótlólagos összeget fizetne, ennek mértékét azonban még nem határozták meg.
A zöld hidrogén háromszorosan számítana be a kvótába – a biometán-ágazat ezt kifogásolja leginkább.
Miért óvatosak a biometán-termelők
A vita a hidrogén körül forog. A zöld hidrogén háromszoros, az alacsony kibocsátású hidrogén kisebb szorzóval számítana, és mindkét szorzó 2045-ig csökkenne. Az ipar önkéntesen csatlakozhatna a rendszerhez, de csak hidrogénnel. A már állami támogatást kapó üzemek kimaradnának, bár egyelőre nem világos, pontosan meddig terjed ez a szabály.
A Bundesverband Bioenergie szövetség jó vitaalapnak tartja a kulcspontokat, és szerinte az ágazat képes biometánt és bioolajat szállítani. A hidrogén többszörös beszámítását viszont elutasítja, és indokolatlannak tartja, hogy az ipar csak hidrogénnel, biometánnal nem csatlakozhatna a rendszerhez (Bundesverband Bioenergie, 2026). Azt is kéri, hogy a származási országban már támogatott gáz ne számítson be a kvótába.
„A kvótát nem szabad mesterségesen felhígítani olyan számítási trükkökkel, mint a hidrogén többszörös beszámítása.”
A BEE megújulóenergia-szövetség hasonlóan érvel minden megújuló gáz egyenlő kezelése mellett, és arra is rámutat, mi hiányzik a dokumentumból: az importált zöld gázok kritériumai, a szankciók mértéke és az évek közötti átvitel korlátai (BEE, 2026).
Bírálók és támogatók
A Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédelmi szervezet klímapolitikailag hatástalannak tartja a tervet. Mivel az elmaradás később pótolható, a tervezett emelés pedig elhalasztható, szerinte a kvóta alig kötelező. Kétségbe vonja azt is, hogy van-e elég zöld gáz, hogyan ellenőriznék az importot, és hogy a biometán egyáltalán klímasemlegesnek tekinthető-e. Szerinte a költségeket a bérlők viselnék (DUH, 2026).
A BDEW energetikai és vízügyi szövetség ezzel szemben úgy látja, hogy a dokumentum átveszi az ágazat fő kéréseit. Azt kéri, hogy a kvótapálya igazodjon a rendelkezésre álló mennyiségekhez, egy nemzeti biomassza- és biometán-stratégia mérje fel, mennyi állítható elő fenntarthatóan, és a végleges szabályok és a kötelezettség indulása között legalább egy év teljen el (BDEW, 2026).
Mi következik
A törvénytervezet decemberre várható. Az európai biometán-ágazatnak érdemes figyelnie a német kvótát: a lakossági fűtésben kötelezővé tett kereslet olyan vevőt adna a termelőknek, amely nem a támogatásokon múlik. Hogy ebből a piacból mennyi jut a biometánnak, azt három még nyitott részlet dönti el: a hidrogénszorzó, az import szabályai és az, hogy 2030 után milyen meredek lesz a kvótapálya.
A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium elküldte az energetikai szövetségeknek az épületszektorra vonatkozó zöldgáz- és zöldfűtőolaj-kvóta kulcspontjait. A gázt és fűtőolajat forgalmazóknak egyre nagyobb arányban kellene megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagot értékesíteniük: a nem nyilvános, kétoldalas dokumentumról szóló beszámolók szerint 2028-ban 1, 2029-ben 2, 2030-ban 5, 2044-ben 90, 2045-ben 100 százalékot. A kvóta csak a háztartásoknak szállított tüzelőanyagra vonatkozna, az ipar, a közlekedés, valamint az áram- és távhőtermelés kimaradna. A biometán, a zöld hidrogén és a szintetikus metán is beszámítana, a zöld hidrogén azonban háromszoros szorzóval. Az elmaradást a következő évben pótolni lehetne. A bioenergia-ágazat jó alapnak tartja a tervet, de elutasítja a hidrogén többszörös beszámítását. A Deutsche Umwelthilfe fogatlannak nevezi, a gázipar nagyrészt üdvözli. A törvénytervezet decemberre várható.
A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) elküldte az energetikai szövetségeknek az épületszektorra vonatkozó zöldgáz- és zöldfűtőolaj-kvóta kulcspontjait, és 2026. október 16-án először egyeztetett velük. Az elképzelés lényege, hogy ahol a hőszivattyú vagy a távhő nem jöhet szóba, a gáz- és olajkazánok üzemben maradhassanak, de az elégetett tüzelőanyag fokozatosan megújulóvá váljon.
A minisztérium nem hozta nyilvánosságra a kétoldalas dokumentumot. A beszámolók szerint a gázt és fűtőolajat forgalmazóknak egyre nagyobb arányban kellene megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagot értékesíteniük: 2028-ban 1, 2029-ben 2, 2030-ban 5, 2044-ben 90, 2045-ben 100 százalékot. A kvóta csak a háztartásoknak szállított tüzelőanyagra vonatkozna, az ipar és a kereskedelem, a közlekedés, valamint az áram- és távhőtermelés kimaradna. A biometán, a zöld hidrogén és a szintetikus metán egyaránt beszámítana, ha megfelel az uniós fenntarthatósági szabályoknak, a zöld hidrogén azonban háromszoros szorzóval. Az elmaradást a következő évben pótolni lehetne.
A reakciók a megszokott vonalak mentén oszlanak meg. A bioenergia-ágazat jó vitaalapnak tartja a tervet, de ambiciózusabb pályát, a hidrogén többszörös beszámításának elhagyását kéri, és azt, hogy a származási országban már támogatott gáz ne számítson. A Deutsche Umwelthilfe fogatlannak és klímapolitikailag hatástalannak nevezi a rendszert. A BDEW energetikai szövetség szerint a tervezet átveszi az ágazat fő kéréseit.
A biometán-termelőknek a kvóta nagy új piacot nyithat. Hogy mekkorát, az a hidrogénszorzón, az import kezelésén és a végleges kvótapályán múlik, különösen 2030 után. A minisztérium október 16-án egyeztetett először a szövetségekkel; a törvénytervezet decemberre várható.
Az Európai Bizottság platformján november 4-től adhatják le igényüket a biometánt vásárolni kívánó cégek, a termelők januártól tehetnek rá ajánlatot – összefoglaltuk, mit kell tenni, és mit nem ad a rendszer.
Új weboldallal, angol nyelvű kiadással, sorozatoldalakkal és egy külön szakmai platformmal indul újra a W4 – a megszokott cikkek mellett sok olyan eszközzel, amely gyorsabbá teszi az olvasást és a keresést.
A MOL október 14-én átadta Szarvason az ország harmadik biometánüzemét. A számok biztatóak, a hazai biogázszektor nagy része azonban még mindig áramot termel. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztéssel a cégcsoport megtette első lépését egy olyan piacon, amelyen Magyarország évek óta jelentős lehetőségeket lát, de eddig keveset valósított meg.
Egy friss elemzés szerint a globális biometántermelés elméletben lefedhetné a nemzetközi hajózás korai dekarbonizációs energiaigényének nagy részét, de a szabályozási részletek dönthetik el, valóban eljut-e a tengerekre.
