Pulykatrágyából földgáz
Pulykatrágya, hígtrágya, húsipari hulladék, mozzarellagyári savó, kukoricacsuhé. Ezekből az alapanyagokból állít elő gázhálózatba táplálható biometánt Szarvason a MOL első ilyen üzeme. A szarvasi biogázüzem 2011 óta működik, eredetileg áramot termelt a biogázból. A MOL 2023-ban vásárolta meg, és azóta alkalmassá tette biometán előállítására. A cég közlése szerint ez a cégcsoport első, Magyarország harmadik ilyen létesítménye.
Az üzem évente több mint 7 millió köbméter földgázt válthat ki, ami nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázigényének felel meg.
Ötven nap a tartályban
Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a térségből származó húsipari hulladékot, mintegy 53 ezer tonna hígtrágyát és pulykatrágyát, valamint körülbelül 18 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel. Az alapanyag nagyjából kétharmada állati trágya. A keverék négy fermentálótartályban, negyven fok feletti hőmérsékleten 40–50 napig erjed. Naponta mintegy 300 tonna friss anyag kerül a tartályokba, és óránként 1500 köbméter biogáz keletkezik. A gázt aktív szénnel kéntelenítik, majd lehűtik. Ezután membránokon választják le a szén-dioxidot, végül szagosítóanyagot adnak hozzá, hogy a szivárgás érezhető legyen. Ha a fűtőérték alacsony, propánt kevernek bele. A technológiát az olasz Gruppo AB szállította. A MOL szerint ez az első hazai biometánüzem, amely kizárólag külső beszállítóktól vett alapanyagból termel.
Amit nyertek a réven…
A telephely korábban évi 11–12 millió köbméter biogázt termelt, és ebből kapcsolt termeléssel közel 24 GWh áramot, valamint jelentős mennyiségű hőt állított elő belőle. A gázmotorok megmaradtak, így az üzem egy óra alatt visszaállhat áramtermelésre.
Van azonban egy komoly ellentmondás: amíg az üzem biometánt táplál a hálózatba, a működéséhez szükséges áram nagyrészt fosszilis földgázból készül majd.
Három üzem egy országban
A szarvasi üzem előtt Magyarországon csak a Pannonia Bio dunaföldvári és a Magyar Cukor kaposvári üzeme táplált biometánt a hálózatba. Mindkettő főleg a saját gyártásának melléktermékét hasznosítja. A biogázüzemek többsége az áramtermelésre épül. Az alapanyaghiány több üzemnél leálláshoz vezetett.
A kormány biogáz- és biometán-akcióterve közben nagy célokat tűzött ki. Eszerint 2030-ra a biogáztermelést nagyjából a háromszorosára, évi 600 millió köbméterre kellene növelni. Ebből körülbelül 184 millió köbméter biometán lehetne, amihez mintegy 25 új, nagy kapacitású üzemre lenne szükség. A támogatási rendszer azonban 2024-ben még a biogázból termelt áramot támogatta, a biometán-előállítást nem. A szakmai becslések szerint egy biometánüzem évi 10–12 millió köbméteres kapacitás felett lehet gazdaságos. A szarvasi telephely biogáztermelése éppen ebben a sávban mozog.
Gázüzlet a normatívákért
Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezetője szerint a beruházás azt bizonyítja, hogy a cég „versenyképes, helyben előállított megújuló energiahordozót” tud biztosítani.
Hosszabb távon a biometánra kereskedelmi gázüzletet akarnak építeni. A biometán ISCC zöld tanúsítvánnyal értékesíthető, és bio-CNG vagy bio-LNG formában a közösségi közlekedésben és a teherszállításban is felhasználható. Ez azért válhat fontossá, mert az uniós közlekedési előírások 2030-ra legalább 29%-os megújuló részarányt követelnek meg. Horváth Ádám, a MOL-csoport új és fenntartható üzletágainak igazgatója szerint a cég nyitott további hazai és regionális üzemekre, de konkrét darabszámot nem mondott. A biometán nagyobb részét más termelőktől vásárolnák.
A szarvasi modell működik, de nyitott kérdés, hogy a 2030-ra tervezett huszonöt új üzem megépül-e, ha a támogatási rendszer továbbra is elsősorban az áramtermelést segíti.
A MOL 2026. október 14-én átadta szarvasi biometánüzemét. A több mint 2,7 milliárd forintos beruházás a cégcsoport első és Magyarország harmadik ilyen létesítménye. Az üzem évente több mint 7 millió köbméter földgázt válthat ki hálózatba táplált biometánnal. A MOL szerint ez körülbelül 8500 háztartás éves gázigénye. Az alapanyag húsipari hulladék, hígtrágya, pulykatrágya és mezőgazdasági melléktermék, összesen évi 100–110 ezer tonna. A technológiát az olasz Gruppo AB szállította. A 2011 óta működő biogázüzemet a MOL 2023-ban vásárolta meg. Korábban évi közel 24 GWh áramot termelt. Magyarországon eddig csak Dunaföldváron és Kaposváron működött biometánüzem. A kormány akcióterve 2030-ra a biogáztermelés megháromszorozását tűzte ki célul, de a támogatások eddig az áramtermelést segítették. A MOL hosszabb távon kereskedelmi gázüzletet építene a biometánra.
A MOL 2026. október 14-én Szarvason adta át első biometánüzemét. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztés Magyarország harmadik olyan létesítménye, amely a földgázhálózatba táplálható biometánt állít elő. A cég közlése szerint az üzem évente több mint 7 millió köbméter földgázt válthat ki, ami nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázigénye. Az üzem évente több mint 40 ezer tonna húsipari hulladékot, mintegy 53 ezer tonna hígtrágyát és pulykatrágyát, valamint 18 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel. A biogáz négy fermentálóban 40–50 napig erjed, majd membrános eljárással tisztítják biometánná. A technológiát az olasz Gruppo AB szállította. A 2011 óta működő telephelyet a MOL 2023-ban vásárolta meg. Korábban évi 11–12 millió köbméter biogázból közel 24 GWh áramot, valamint hőt termelt. A gázmotorok megmaradtak, így az üzem egy óra alatt visszaállhat áramtermelésre. Amíg azonban biometánt táplál a hálózatba, a működéséhez szükséges áram nagyrészt fosszilis földgázból készül. Magyarországon eddig csak a Pannonia Bio dunaföldvári és a Magyar Cukor kaposvári üzeme táplált biometánt a hálózatba. A hazai biogázüzemek többsége áramot termel, számuk a 2011-es 53-ról egy évtized alatt 38-ra csökkent. A kormány akcióterve 2030-ra évi 600 millió köbméter biogázt és ebből mintegy 184 millió köbméter biometánt irányoz elő, amihez körülbelül 25 új üzem kellene. A támogatási rendszer azonban 2024-ben még csak a biogázból termelt áramot támogatta. A MOL hosszabb távon kereskedelmi gázüzletet építene a biometánra, és további üzemeket is fontolgat.
Az Európai Bizottság platformján november 4-től adhatják le igényüket a biometánt vásárolni kívánó cégek, a termelők januártól tehetnek rá ajánlatot – összefoglaltuk, mit kell tenni, és mit nem ad a rendszer.
Berlin 2028-tól egyre nagyobb megújulóarányt írna elő a háztartásoknak szállított gázban és fűtőolajban, a biometán-termelők szerint azonban a tervezet a hidrogénnek kedvez.
Új weboldallal, angol nyelvű kiadással, sorozatoldalakkal és egy külön szakmai platformmal indul újra a W4 – a megszokott cikkek mellett sok olyan eszközzel, amely gyorsabbá teszi az olvasást és a keresést.
Egy friss elemzés szerint a globális biometántermelés elméletben lefedhetné a nemzetközi hajózás korai dekarbonizációs energiaigényének nagy részét, de a szabályozási részletek dönthetik el, valóban eljut-e a tengerekre.
