A biogáz Magyarország negyedik legnagyobb energiaforrása
A számok nyelvén is megerősítette 2025, amit az energetikai szakemberek már évek óta jeleznek: Magyarországon a biogáz a negyedik legnagyobb energiaforrás. Ez az adat önmagban is figyelemre méltó, de a mögötte rejlő potenciál még inkább az.
Biogáz: a negyedik helyen
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025-ös éves jelentése megerősíti, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésén belül a biogáz a negyedik helyen áll, a napenergia, a szélenergia és a vízenergia mögött (MEKH, 2025). A 2025-ös év folyamán a biogázalapú villamosenergia-termelés elérte a 24%-os részarányt az összes megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelésen belül.
A biogáz-szektor fejlődése stabilan halad előre: 2024-ben az üzemelő biogáz-erőművek száma elérte a 170-et, kapacitásuk meghaladta a 200 MW-ot. A termelők többsége mezőgazdasági vagy kommunális hulladékot hasznosít.
A biogáz helye: mit jelent a 24%-os részarány?
A 24%-os részarány a megújuló áramtermelésen belül önmagban eltörpül a napenergia térnyerése mellett. Nézzük meg, mit jelent ez ténylegesen a teljes magyar energiamix kontextusában:
- Az összes hazai villamosenergia-termelés körülbelül 50%-át az atomenergia adja
- A megújulók és más források teljes részaránya közel 24%-os
- A biogáz ezzel párhuzamosan a megújulóknak kb. negyede – ezért negyedik a sorban
A kép azért fontos, mert Magyarországon a napelem-kapacitás robbanásszerűen nőtt az elmúlt években: ma már több mint 7000 MW napelem van telepítve. A biogáz ehhez képest „statikus” képet mutat – de ez egyben a stabilitását is jelzi. A biogáz nem szezonális, nem időjárásfüggő, éjjel-nappal termel.
Mekkora a ki nem aknázott potenciál?
Magyarország becslések szerint évente legalább 1,5–2 milliárd m³ biometánt termelhetne, ha az összes megfelelő szerves hulladékot és mezőgazdasági mellékterméket hasznosítanák. A jelenlegi termelés ennek töredéke. A lemaradás több tényező következménye: a technológiai beruházás magas költsége, az ösztönzőrendszer bizonytalansága és a korlátozott hálózati kapacitások.
A Jedlik Ányos Terv keretében meghirdetett pályázat – amelyről bővebben ebben a cikkünkben írunk – erre a potenciálra épít, 40 milliárd forintos kerettel. Ha az összes pályázó megvalósítja a tervezett projektet, érdemben nőhet a biometán-kapacitás.
Biogáz vs. biometán: mi a különbség?
A szakkifejezések néha összekeverednek a közbeszédben. A biogáz és a biometán nem ugyanaz:
- Biogáz: Az anaerob lebontás során keletkező gázelegy, amely általában 50–70% metánt és 30–50% szén-dioxidot tartalmaz. Jellemzően helyi felhasználásra kerül – hő- és villamosenergia-termelésre (CHP).
- Biometán: A biogáz tisztításával és dúsításával előállított, 97–99%-os tisztaságú metán. Betáplálható a földgázhálózatba, járműüzemanyagként is értékesíthető, vagy exportálható.
A MEKH statisztikái elsősorban az áramtermelést fedik le, amelyhez a legtöbb telep biogázt használ. A biometán-szegmens még gyerekcipőben jár Magyarországon – de a Jedlik-pályázat elsősorban ezt az ágazatot célozza meg.
Környezeti előnyök
A biogázhasznosítás nemcsak energetikai, hanem környezeti szempontból is előnyös. A szerves hulladék anaerob lebontása megelőzi a metánkibocsátást, ami különösen fontos az éghajlatvédelem szempontjából, hiszen a metán üvegházhatása körülbelül 84-szeres a CO₂-éhez képest (20 éves időtávon). A fermentáció utáni maradvány, a fermentátum pedig értékes műtrágyahelyettesítő, amely csökkenti a szintetikus műtrágya iránti igényt.
Magyarország energiamixe 2025-ben látványosan átrendeződött: a biomassza és a biogáz együttes termelése elérte a 2146 GWh-t, amellyel ez a szektor a negyedik legjelentősebb villamosenergia-forrássá lépett elő. A 24 százalékos éves növekedés különösen figyelemre méltó, ha mellé helyezzük a szenes áramtermelés drasztikus, közel 50 százalékos visszaesését. A két folyamat együtt jelzi: Magyarország energiaszerkezete gyorsabban változik, mint azt sokan várták. A biogáz stratégiai előnye, hogy időjárásfüggetlen, tárolható és a meglévő gázhálózatba közvetlenül betáplálható. Hazánk kiaknázatlan biogáz-potenciálja szakértők szerint még mindig legalább háromszorosa a jelenlegi termelési szintnek, amelynek kiaknázását a Jedlik Ányos Terv 40 milliárdos pályázata hivatott elősegíteni. A Jedlik Ányos Terv első pályázati körében 39 projekt érkezett be, jelezve, hogy az iparág készen áll a fejlődésre.
A Villanyautósok.hu által közzétett 2025-ös hazai villamosenergia-termelési adatok szerint Magyarország energiamixe jelentős és gyorsuló szerkezetváltáson ment keresztül. A biomassza- és biogázszektor 2146 GWh termeléssel a negyedik legjelentősebb energiaforrássá lépett elő, 24 százalékos éves növekedést produkálva. Ez az érték önmagában is figyelemre méltó, de különösen hangsúlyossá válik, ha mellé helyezzük a szenes áramtermelés drasztikus visszaesését: ez a forrás 2025-ben közel felére zuhant az előző évhez képest.
A két tendencia együtt egy irányba mutat: a hazai energiatermelés lassan, de határozottan távolodik a fosszilis alapú rendszerektől, és egyre nagyobb teret enged a megújuló forrásoknak. A biogáz esetében ez különösen fontos fejlemény, hiszen – szemben a nap- és szélenergiával – a biogázalapú termelés időjárásfüggetlen, szabályozható és tárolható energiaforrást jelent, amely közvetlenül betáplálható a meglévő gázhálózatba.
A 2146 GWh termelési szint érzékeltetéséhez: ez nagyjából annyi energia, amennyivel egy 200 000 fős város villamosenergia-szükségletét egy teljes évre fedezni lehetne. Mindez annak fényében válik igazán stratégiai kérdéssé, hogy Magyarország biogáz-potenciálja szakértők szerint még mindig csak töredékesen van kihasználva – a dán szinthez hasonlítható adottságainkhoz képest itthon csupán ötödannyi biogáz termelődik. A Jedlik Ányos Terv Energetikai Programja – 40 milliárd forintos kerettel – éppen ezt a szakadékot hivatott csökkenteni, és a 2025-ös növekedési adatok azt jelzik, hogy az iparág elindul a nagyobb kihasználtság irányába. Az első pályázati időablakban 39 projekt érkezett be, és ha a program beindul, a 2025-ös 24 százalékos növekedés egy nagyobb fellendülés előszobája lehet.
A MEKH bontási adatai szerint a szélerőművi kapacitáspályázatra a kiírt hálózati kapacitás 2,6-szorosát kérték. A legnagyobb csatlakozási pontra viszont alig jött ajánlat, így a 702 MVA-nak legfeljebb mintegy kétharmada osztható ki december 13-án.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026-ban huszonegy év után először kevesebb megújuló kapacitás épül, mint előző évben, a következő hat év mégis minden korábbit felülmúl – csak a hálózat nem győzi.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartásoknak az EU-ban, miközben a közepes vállalati fogyasztók, köztük a vízművek, jóval az uniós átlag fölött fizetnek az áramért.
A Fehér Ház tíz kis moduláris reaktorról és 20 milliárd dollárról beszél, az Országgyűlés elé került megállapodás szövegében azonban ezek a számok nem szerepelnek, annál több szó esik a kiválasztásról, a közbeszerzésről és a finanszírozásról.
