Biogázból áram Szegeden
Szeged szennyvíztisztító telepén egy látszólag egyszerű kérdésre adtak most gyakorlati választ: mi történik azzal az anyaggal, ami a szennyvíztisztítás után visszamarad, és hogyan lehet belőle értéket teremteni?
A válasz egy 150 millió forintos beruházás formájában érkezett meg: 2026 tavaszán új biogázmotor állt üzembe a szegedi telepen, amely a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap rothasztása során keletkező biogázt alakítja villamos energiává. A fejlesztésről Kovács Tamás önkormányzati képviselő számolt be közösségi oldalán, kiemelve, hogy az új berendezés akár 20 évre szavatolhat megújuló, fenntartható energiatermelést a telep számára.
Hogyan lesz a szennyvízből áram?
A folyamat az anaerob rothasztáson alapul – ugyanazon az elven, amelyről korábban Eszes Zsolt, az Inwatech Kft. és a Water4All Zrt. alkotta cégcsoport vezérigazgatója is részletesen beszámolt. A szennyvíztisztítás során a szerves anyagokat mikroorganizmusok bontják le; e mikroorganizmusok fölös tömege szennyvíziszapként válik ki és különül el a tisztított víztől. Ezt az iszapot sűrítés után rothasztótornyokba – zárt, levegőtől elzárt tartályokba – helyezik, ahol anaerob baktériumok folytatják a bontást.
A folyamat eredménye kettős: egyrészt biogáz keletkezik, amelynek fő összetevője a metán, másrészt a visszamaradó anyag folyékony műtrágyaként hasznosítható. A biogázt összegyűjtik, sűrítik, majd az új gázmotor tüzelőanyagaként használják fel – a motor által hajtott generátor állítja elő a villamos energiát.
Az így előállított áram közvetlenül a szennyvíztelep működtetésében vesz részt, vagyis a szükséges elektromos energia egyre nagyobb hányadát a telep maga fedezi, csökkentve a hálózatból vásárolt áram mennyiségét.
A szennyvíztisztító telepek gépészetének igen magas az áramfelvétele – a biogázból termelt energia ezért nem csupán zöld megoldás, hanem közvetlen pénzmegtakarítást is jelent az üzemeltetőnek.
Szegedi példa, országos kontextus
A szegedi fejlesztés nem elszigetelt helyi kezdeményezés. Illeszkedik abba az országos keretbe, amelyet a kormány által meghirdetett Jedlik Ányos Terv Energetikai Programja jelöl ki: a pályázat 40 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai biogáz- és biometán-kapacitások bővítését, a szennyvíztisztító telepek és a mezőgazdasági üzemek működtetőit egyaránt megszólítva.
Magyarország biogáz-potenciálja legalább háromszorosa a jelenleg kiaknázott mennyiségnek. Míg Dániában évi 1,4 milliárd m³ biogáz termelődik, addig itthon ez a szám mindössze 200 millió m³ körül jár – holott a műszaki és alapanyag-adottságok összehasonlítható mennyiséget indokolnának. A biometán széles körű elterjesztésével a hazai földgázigény akár 20%-a is kiváltható lenne.
A szegedi beruházás azt mutatja meg, hogy ez az átállás hogyan nézhet ki a gyakorlatban: nem grandiózus tervekként, hanem konkrét gépekként, konkrét telepeken, kiszámítható megtérüléssel.
Miért fontos ez Szegednek, és miért modell mások számára?
Az energia jellemzően a szennyvíztisztító telepek üzemeltetési költségeinek egyik legnagyobb tétele. Ahol kiépíthető a biogáztermelés, ott ez az arány jelentősen javítható: a telepek akár önellátóvá is válhatnak az energia szempontjából, ami hosszú távon csökkenti a rezsiköltségeket és a külső energiapiacoktól való függőséget.
Szeged ezzel a lépéssel nemcsak a saját fenntarthatósági céljait erősíti, hanem modellt is kínál más hazai városoknak: a beruházás mérete, a technológia érettsége és a várható megtérülési idő mind olyan paraméterek, amelyek alapján más önkormányzati vízszolgáltatók is mérlegelhetik a hasonló fejlesztést.
Az új biogázmotor tervezett üzemideje akár 20 év – ez a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb érv a megújuló alapú, helyi energiatermelés mellett.
A szegedi szennyvíztisztító telepen 150 millió forintos beruházással új biogázmotor állt üzembe 2026 tavaszán, amely a szennyvíztisztítás során keletkező iszap anaerob rothasztásából nyert biogázt alakítja villamos energiává. A fejlesztés célja, hogy az önkormányzati vízszolgáltató saját áramszükségletét egyre nagyobb arányban saját termelésből fedezze, ezzel csökkentve a hálózati energiavásárlást és az üzemeltetési költségeket. Az új biogázmotor akár 20 évre szavatolhat fenntartható energiatermelést a telep számára, és modellként szolgálhat más hazai városoknak is. A beruházás illeszkedik a Jedlik Ányos Terv keretébe, amely 40 milliárd forintot különített el a hazai biogáz-kapacitások fejlesztésére. A rothasztás melléktermékeként keletkező fermentlé folyékony műtrágya formájában szintén hasznosítható.
2026 márciusában Kovács Tamás szegedi önkormányzati képviselő bejelentette, hogy új biogázmotor állt üzembe a szegedi szennyvíztisztító telepen. A 150 millió forintos beruházás egy olyan rendszer kulcseleme, amely a szennyvíztisztítás természetes melléktermékeként keletkező biogázt hasznosítja villamos energia előállítására, akár 20 éves üzemi élettartammal.
A folyamat lényege az anaerob rothasztás: a szennyvíztisztítás során kivált, szerves anyagban gazdag iszapot zárt rothasztótornyokba helyezik, ahol levegőtől elzárt körülmények között baktériumok bontják le a szerves anyagot. A bomlás során keletkező biogázt összegyűjtik és sűrítik, majd az új gázmotor ezt az energiát alakítja villamos energiává. Az így megtermelt áram a telep saját működését szolgálja, csökkentve a hálózatból vásárolt energia mennyiségét és az üzemeltetési költségeket. A szennyvíztisztító telepek gépészete igen sok áramot fogyaszt, így a biogázból termelt energia közvetlen gazdasági megtakarítást is jelent az üzemeltetőnek.
A fejlesztés nem elszigetelt kezdeményezés: illeszkedik a kormány által meghirdetett Jedlik Ányos Terv Energetikai Programjába, amely 40 milliárd forintos kerettel ösztönzi a hazai biogáz- és biometán-kapacitások bővítését, szennyvíztisztító telepeket és mezőgazdasági üzemeket egyaránt megszólítva. Magyarország biogáz-potenciálja szakértők szerint legalább háromszorosa a jelenleg kiaknázott mennyiségnek – a szegedi fejlesztés tehát nemcsak helyi eredmény, hanem egy nagyobb, országos szemléletváltás egyik konkrét és kézzelfogható lépése. A rothasztás melléktermékeként keletkező fermentlé folyékony műtrágyaként is hasznosítható, tovább erősítve a beruházás körforgásos gazdasági jellegét. A beruházás mérete, a technológia érettsége és a várható megtérülési idő mind olyan paraméterek, amelyek alapján más hazai önkormányzati vízszolgáltatók is mérlegelhetik a hasonló fejlesztést.
Az Európai Bizottság platformján november 4-től adhatják le igényüket a biometánt vásárolni kívánó cégek, a termelők januártól tehetnek rá ajánlatot – összefoglaltuk, mit kell tenni, és mit nem ad a rendszer.
Berlin 2028-tól egyre nagyobb megújulóarányt írna elő a háztartásoknak szállított gázban és fűtőolajban, a biometán-termelők szerint azonban a tervezet a hidrogénnek kedvez.
Új weboldallal, angol nyelvű kiadással, sorozatoldalakkal és egy külön szakmai platformmal indul újra a W4 – a megszokott cikkek mellett sok olyan eszközzel, amely gyorsabbá teszi az olvasást és a keresést.
A MOL október 14-én átadta Szarvason az ország harmadik biometánüzemét. A számok biztatóak, a hazai biogázszektor nagy része azonban még mindig áramot termel. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztéssel a cégcsoport megtette első lépését egy olyan piacon, amelyen Magyarország évek óta jelentős lehetőségeket lát, de eddig keveset valósított meg.
