Megtorpant a megújulóenergia-befektetési trend
A globális megújulóenergia-piac 2026 első felében gyakorlatilag megtorpant: a BloombergNEF (BNEF, 2026) elemzése szerint a világ 327,5 milliárd dollárt fektetett napenergiába, szélenergiába és más zöldenergia-forrásokba – ez nagyjából megegyezik az előző félév szintjével, ám 21%-kal elmarad a 2024 második felében mért csúcstól. A megtorpanás időszaka egybeesik azzal, hogy a mesterséges intelligencia és az adatközpontok által hajtott áramkereslet, valamint a nemzetközi konfliktusok – köztük az iráni háború – okozta energiapiaci bizonytalanság világszerte átrendezi a beruházói prioritásokat. A lassulás mögött komoly szerkezeti átalakulás húzódik: miközben az önálló, nagyüzemi naperőmű- és szárazföldi szélenergia-projektek finanszírozása visszaesett, a tárolással kombinált naperőműves fejlesztések rekordot döntöttek.
Toplistán az energiatárolás
Az önálló, nagyüzemi naperőmű-projektek finanszírozása 20%-kal, 75,4 milliárd dollárra csökkent éves összevetésben – ez a legalacsonyabb érték 2021, azaz a napenergia-fellendülés kezdete óta. A visszaesés hátterében elsősorban a hálózati korlátozások miatti termeléskiesés, az árkannibalizáció és a hálózati torlódás okozta bevételi bizonytalanság áll, amelyek Kínában, Brazíliában és Európa több országában is visszafogták a beruházási kedvet. Ezek a kockázatok a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyes hálózatokon – így Kína napos tartományaiban vagy Dél-Európa egyes régióiban – annyi naperőmű termel egyszerre, hogy a villamosenergia-ár időszakosan nullára vagy negatívba fordul, ami rontja az önálló naperőmű-projektek megtérülését.
Ezzel párhuzamosan a befektetők egyre inkább az energiatárolóval kombinált naperőműves projektek felé fordultak. Ezek a hibrid fejlesztések a napközbeni termelést akkumulátoros tárolóval egészítik ki, így a megtermelt áram később, magasabb piaci árak mellett is értékesíthető – ez kiszámíthatóbb bevételt biztosít, mint egy önálló naperőmű esetében.
A KfW új tanulmánya szerint Németországnak több mint kétszeresére kell emelnie éves klímaberuházásait, a legnehezebb finanszírozási gondot pedig az önkormányzati szolgáltatók mérlegén hagyja.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
A Nemzetközi Energiaügynökség 134 szabályt és szakpolitikai eszközt vizsgált meg, amelyek az adatközpontokat a villamosenergia-rendszerbe illesztik – a legfontosabb tanulság, hogy rugalmasan csatlakozni gyorsabb, mint a garantált kapacitásra várni.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
