Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Európa rutinfeladattá teszi az antimikrobiális rezisztencia szennyvízben való mérését, miközben a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kapott számok még nem mondják meg, hány embert érint, és mekkora a kockázat.
Egy gázdíjrendelet eldugott záradéka a spanyol biometánüzemekben tervezési paraméterré teszi az oxigént, és megmutatja, mennyire másként kezeli Európa ezt a még lezáratlan kérdést.
Kínai kutatók globális modellel számolták ki, hol és mennyi ivóvizet adhat a napenergiás határfelületi párologtatás – az eredmény ígéretes, de a feltételezések legalább annyira fontosak, mint a főszám.
A Nemzetközi Energiaügynökség 134 szabályt és szakpolitikai eszközt vizsgált meg, amelyek az adatközpontokat a villamosenergia-rendszerbe illesztik – a legfontosabb tanulság, hogy rugalmasan csatlakozni gyorsabb, mint a garantált kapacitásra várni.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
A fermentorba adagolt vas a biogázüzemek egyik legfontosabb védelmi eszköze a kénhidrogén ellen, de a vas-klorid, a vas-hidroxid és a vas-oxid nagyon eltérően viselkedik. Az anyag kiválasztásánál a reakciókészség többet számít, mint a kilónkénti ár.
A finn átviteli rendszerirányító, a Fingrid előírja, hogy a gyenge hálózati pontokra csatlakozó új szél- és naperőművek hálózatképző képességet biztosítsanak – saját inverterrel, akkumulátorral vagy szinkronkompenzátorral.
Műholdas gravitációmérések szerint a Colorado-medence felső, hóolvadásból táplálkozó részén nagyobb volt a talajvízveszteség a legutóbbi aszályban, mint a szárazabb alsó medencében – ez a felszíni megfigyelés korlátaira is figyelmeztet.
Egy 65 németországi biogázüzemen végzett mérési kampány szerint az ágazat metánkibocsátása mintegy kétszerese a nemzeti leltárban szereplőnek, a veszteség nagy része azonban kevés üzemre koncentrálódik és megelőzhető.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
A Washington State University kutatói kétlépéses technológiával az iszap széntartalmának 83%-át alakítják értékes, csővezeték-minőségű megújuló földgázzá, miközben a kezelési költséget közel felére csökkentik.
A mesterséges intelligencia és az IoT-érzékelők együtt képesek megjósolni a csőtöréseket, optimalizálni a hálózati nyomást és valós időben csökkenteni az elosztási veszteséget.