Technológia
Infrastruktúra

Biogázüzem-klaszterek – akár 55%-kal olcsóbb betáplálás

A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
Absztrakt illusztráció
Illusztráció: W4
2
perc
Link másolva
Összefoglalás:

Németországban 2025-ben mintegy 9600 biogázüzem nagyjából 104 TWh biogázt termelt. Ennek nagy részét helyben, gázmotoros kiserőművekben alakítják áramra; biometánná tisztítva és a gázhálózatba táplálva 2026-ban mintegy 16 TWh jut tovább, 276 tisztítóüzemen keresztül (Bär et al., 2026a). A meglévő üzemek többsége túl kicsi ahhoz, hogy saját tisztítót és hálózati csatlakozást gazdaságosan működtessen. A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) DVGW-kutatóhelyének kutatói kiszámolták, mennyit hoz, ha ezek az üzemek klaszterbe tömörülnek.

‍

Miért érdemes a hálózatba táplálni?

‍

A helyben termelő gázmotorok sokáig állandó alapterhelést adtak. Ha a biogázüzemeket rugalmassá teszik, a gázmotor akkor termel, amikor kevés a szél- és napenergia, és áll, amikor sok. Ehhez azonban tárolni kell a gázt, és az üzemek gáztárolói kicsik.

‍

A biometánná tisztított gáz ezt a korlátot oldja fel. A gázhálózatban és a meglévő gáztárolókban térben és időben is ott használható, ahol és amikor kell, és a földgázt minden mai felhasználásban közvetlenül helyettesítheti. A kérdés az, hogyan jut el a kis üzemek gáza a hálózatba.

Water4All logo
W4 író/szerkesztő
További biogáz cikkek

Az Egyesült Államokban egy modellfrissítés egyik napról a másikra megnégyszerezte a tejelő telepek biometánjára járó adójóváírást, mert ott a támogatás a szénintenzitást fizeti meg – az Európai Unió ugyanezt a teljesítményt többnyire csak megfelelt–nem felelt meg alapon méri.

Egy gázdíjrendelet eldugott záradéka a spanyol biometánüzemekben tervezési paraméterré teszi az oxigént, és megmutatja, mennyire másként kezeli Európa ezt a még lezáratlan kérdést.

A JRC szerint a magyar silókukorica 31%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a biogázüzemeknek nemcsak idén drágább alapanyagot, hanem hosszabb távú kockázatot jelent, különösen az energianövényre épülő új beruházásoknál.

A fermentorba adagolt vas a biogázüzemek egyik legfontosabb védelmi eszköze a kénhidrogén ellen, de a vas-klorid, a vas-hidroxid és a vas-oxid nagyon eltérően viselkedik. Az anyag kiválasztásánál a reakciókészség többet számít, mint a kilónkénti ár.