Aszály a fermentor előtt: kevés a siló
A biogázüzem gondjai idén nem a hálózatnál vagy a támogatásnál kezdődnek, hanem a szántóföldön. A JRC október 26-i terméselőrejelzése szerint Magyarországon a silókukorica (a teljes növényként betakarított kukorica) várható termésátlaga 17,2 t/ha, 31%-kal az ötéves átlag (24,8 t/ha) alatt, és 25%-kal a tavalyi 23,1 t/ha alatt (JRC, 2026).
A bulletin nem kertel: „katasztrofális” nyár után száraz ősz következett, és a nyári növények előrejelzését az elmúlt 20–25 év legalacsonyabb szintjére vágta. A heti áttekintésünkben már jeleztük a számokat. Most azt nézzük meg, mit jelentenek az üzemeltetőknek és a befektetőknek. Fontos fenntartás: ezek előrejelzések, nem végleges terméseredmények, és nem üzemi adatok.
Hol áll Magyarország a régióban?
Silókukorica és cukorrépa, 2026-os előrejelzés
Várható termésátlag és eltérés az ötéves átlagtól
| Ország | Silókukorica (t/ha) | Eltérés | Cukorrépa (t/ha) | Eltérés |
|---|---|---|---|---|
| Magyarország | 17,2 | −31% | 43,2 | −21% |
| Ausztria | 33,2 | −28% | 52,8 | −33% |
| Szlovákia | 20,0 | −28% | – | – |
| Csehország | 30,1 | −13% | 60,0 | −13% |
| Lengyelország | 47,6 | ±0% | 67,9 | +3% |
| Románia | 22,8 | +8% | 43,2 | +17% |
| EU | 36,4 | −15% | 67,2 | −12% |
Forrás: JRC MARS Bulletin, 34. évf. 9. szám
Magyarország a legrosszabbak között van. A silókukorica uniós átlaga 36,4 t/ha, 15%-kal az ötéves átlag alatt, Franciaországban 29%, Ausztriában és Szlovákiában 28% a hiány. Két kivétel van a közelben: Lengyelországban nagyjából átlagos, Romániában 8%-kal az átlag fölötti a termés, igaz, alacsony szintről, mert a román ötéves átlag is csak 21,1 t/ha. A magyar 17,2 t/ha abszolút értékben is a leggyengébbek közé tartozik: Lengyelországban ugyanez 47,6 t/ha. Ez a különbség az üzemi receptúráknál is számít, mert a külföldi példákat ritkán lehet egy az egyben átvenni. A szemes kukorica Magyarországon 3,12 t/ha, 46%-kal az átlag alatt. A hazai cukorrépánál a száraz talaj a betakarítási veszteséget és a sérült répatestek arányát is növelte.
Az Egyesült Államokban egy modellfrissítés egyik napról a másikra megnégyszerezte a tejelő telepek biometánjára járó adójóváírást, mert ott a támogatás a szénintenzitást fizeti meg – az Európai Unió ugyanezt a teljesítményt többnyire csak megfelelt–nem felelt meg alapon méri.
Egy gázdíjrendelet eldugott záradéka a spanyol biometánüzemekben tervezési paraméterré teszi az oxigént, és megmutatja, mennyire másként kezeli Európa ezt a még lezáratlan kérdést.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
A fermentorba adagolt vas a biogázüzemek egyik legfontosabb védelmi eszköze a kénhidrogén ellen, de a vas-klorid, a vas-hidroxid és a vas-oxid nagyon eltérően viselkedik. Az anyag kiválasztásánál a reakciókészség többet számít, mint a kilónkénti ár.
