WMO: 35 év egyik legszárazabb éve a folyóknak
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a világ 2025-ös vízkészleteiről szeptember 17-én kiadott jelentése (WMO, 2026) szerint a tavalyi év a folyók vízhozama szempontjából 35 év egyik legszárazabbja volt. A jelentés nem egy rossz évről szól, hanem egy hét éve tartó mintáról – Közép- és Kelet-Európa pedig ebben a mintában a vesztesek között van.
Hét éve szokatlan a folyók vízjárása
A WMO 13 globális hidrológiai modell szimulációira építve azt állapította meg, hogy 2025-ben a világ vízgyűjtő-területének 36%-án volt átlag alatti a lefolyás. A „normális” állapotú vízgyűjtők aránya hetedik éve sorozatban csak 34–38% volt, szemben az 1991–2020-as 46%-os átlaggal. Az elmúlt hét évben volt 1991 óta a legkevesebb normális vízjárású folyó.
A tavak és tározók vízszintje ugyanazt a földrajzi mintát követte, mint a folyóké. Európán belül Kelet-Európa vízgyűjtőin volt átlag alatti vagy jóval átlag alatti a lefolyás, és a WMO szerint súlyos aszály sújtotta Kelet-Európát, a Mediterráneumot és a Közel-Keletet. Európa-szerte kevés volt a hó.
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.
A cseh agrártárca kilenc év aszály elleni kiadás után vezetékeket, tavakat és hektárokat tud felsorolni, de a talajvíz szempontjából évtizedek óta legrosszabb nyáron még nem tudja megmutatni, mit változtattak.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
