Mit kapott Csehország 144 milliárd koronáért?
Kevés kormány tud egyetlen számot mondani arra, mennyit költött az aszály ellen. A cseh mezőgazdasági minisztérium októberben megtette: 2017 és 2025 között csaknem 144 milliárd koronát az aszály elleni intézkedésekre és a táj vízháztartására (Cseh Mezőgazdasági Minisztérium, 2026a).
Kényes pillanatban jött. Három nappal korábban a miniszterelnök összehívta a nemzeti aszálybizottságot, egy olyan nyár után, amelyet a tárca saját adatai is rendkívülinek mutatnak. Érdemes alaposan megnézni, mit tartalmaz a szám és mit hagy ki, mert olyan gondot mutat, amellyel minden nagy vízmegtartási programba kezdő ország szembesül: sokkal könnyebb megszámolni, mi épült meg, mint bizonyítani, hogy működik.
Mit vettek a pénzből?
A minisztérium típusonként sorolja az eredményeit. Egyetlen kivétellel egyikhez sem tartozik ár.
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
Kínai kutatók globális modellel számolták ki, hol és mennyi ivóvizet adhat a napenergiás határfelületi párologtatás – az eredmény ígéretes, de a feltételezések legalább annyira fontosak, mint a főszám.
