Ivóvíz napfényből – egymilliárd embernek is jutna?
Napfénnyel ivóvizet előállítani régi ötlet; a napenergiás határfelületi párologtatás (angol rövidítéssel SDIE) a modern változata. Egy vékony, fényelnyelő réteg a víz felszínén fogja be a napfényt, így a hő ott marad, ahol a víz párolog, és a lecsapódó párából tiszta víz nyerhető. Laborban a módszer régóta ígéretes – a kérdés az volt, mennyit ad valós időjárás mellett, és hol. Kínai kutatók most globális modellel válaszoltak (Song et al., 2026).
Klímamodell a laborkísérletekből
A Nankingi és a Szecsuani Egyetem kutatói először kísérletekkel igazolt modellt építettek arról, hogyan függ a párolgás a hőmérséklettől, a páratartalomtól, a széltől és a napsugárzástól. Ezt 30 év óránkénti, 9 km-es felbontású időjárási adataival, valamint vízrajzi és társadalmi-gazdasági adatokkal kombinálták. Az eredmény egy nyílt forráskódú térinformatikai eszköz, az SDIE-Geo, amely óránként térképezi a várható teljesítményt, és összeveti a helyi vízkészlettel és igénnyel.
A modellt Nankingban szabadtéri mérésekkel is ellenőrizték. A számítás arra is kitér, hogyan változik a teljesítmény a melegedéssel: fokonként mintegy 7%-kal nő, így a kibocsátási pályától függően 2100-ra 5–28%-kal több vizet adhat, mint 2000-ben.
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.
A cseh agrártárca kilenc év aszály elleni kiadás után vezetékeket, tavakat és hektárokat tud felsorolni, de a talajvíz szempontjából évtizedek óta legrosszabb nyáron még nem tudja megmutatni, mit változtattak.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
