Biogázból zöld hidrogén – a TITAN-projekt
A biogáz eddig leginkább két szerepben jelent meg az európai energiapolitikában: helyi villamosenergia-forrásként és – biometánná tisztítva – a földgázhálózat dekarbonizált alternatívájaként. A TITAN-projekt eredményei ezt a képet egy harmadik, stratégiailag rendkívül fontos iránnyal egészítik ki: a biogázból közvetlen úton is előállítható zöld hidrogén, ráadásul az elektrolízisnél lényegesen hatékonyabban. A projekt zárókiállítása 2026. június 22-én zajlott Brüsszelben, ahol a konzorcium nyilvánosságra hozta 48 hónapos kutatásának eredményeit (CORDIS, 2026).
Az EU hidrogénátmenetének sebezhető pontja
Az Európai Unió REPowerEU terve 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén évenkénti termelését, erre alapozva a nehézipar, a közlekedés és az energiarendszer karbonsemlegesítését tűzte ki célul (Európai Bizottság, 2023). A terv alapvetően az elektrolizátorokra épít: vízbontó berendezésekre, amelyek megújuló villamos energiával hidrogént és oxigént választanak el egymástól.
Jelenleg komoly szakadék húzódik az elképzelés és a tények világa között: az EU-ban ma mindössze 600 MW üzemelő elektrolizátor-kapacitás áll rendelkezésre, miközben a 2030-as cél 40 GW – vagyis a szükséges kapacitás a jelenlegi hatvanhatszorosa.
Az Egyesült Államokban egy modellfrissítés egyik napról a másikra megnégyszerezte a tejelő telepek biometánjára járó adójóváírást, mert ott a támogatás a szénintenzitást fizeti meg – az Európai Unió ugyanezt a teljesítményt többnyire csak megfelelt–nem felelt meg alapon méri.
Egy gázdíjrendelet eldugott záradéka a spanyol biometánüzemekben tervezési paraméterré teszi az oxigént, és megmutatja, mennyire másként kezeli Európa ezt a még lezáratlan kérdést.
A JRC szerint a magyar silókukorica 31%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a biogázüzemeknek nemcsak idén drágább alapanyagot, hanem hosszabb távú kockázatot jelent, különösen az energianövényre épülő új beruházásoknál.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
