A héten két szám határozta meg a hazai ivóvíz-ágazat vitáját: a Víz Koalíció szerint a mostani ütemben 324 év alatt újulna meg az ország ivóvízhálózata, egy nappal később pedig az élő környezetért felelős miniszter 51 milliárd Ft összegű rekonstrukciós programot jelentett be 2027-re. A díjakról is megindult a beszélgetés: a tanulmány sávos lakossági vízdíjat javasol, a Fővárosi Közgyűlés pedig a kormánytól kérte a jogszabályok átalakítását. Közben a szegedi egyetem mérései szerint a talaj vízhiánya rekordot döntött, Brüsszel pedig törvényjavaslatban rögzítené, milyen felmelegedéssel kell számolni a tagállami tervezésben.
Háromszáz éves csőcsere-ciklus
A Víz Koalíció – civil szervezetek, önkormányzatok és szakszervezetek 2021-ben alakult szövetsége – október 27-én Szentendrén mutatta be ötödik állapotfelmérését a hazai ivóvízhálózatokról (Víz Koalíció, 2026). Az elemzés a 34 szolgáltató 2024-es adataira épül; a 17 többségi állami tulajdonú szolgáltató a tanulmány szerint csak bírósági eljárás és a NAIH felszólítása után, 2026 áprilisában adta ki az adatokat.
A számok egy stagnáló, de lassan romló rendszert mutatnak. A 96 330 km hosszú hálózaton 2024-ben 96 449 meghibásodást jegyeztek fel, valamivel többet, mint egy évvel korábban (93 969). A fajlagos hibaszám évek óta kilométerenként évi 1 körül mozog, de a szolgáltatók között nagy a szórás: a legjobb érték 0,22, a legrosszabb 1,86 hiba kilométerenként. A hálózati veszteség 20,64%, az értékesítési veszteség 23,4% volt; egyetlen szolgáltató sem maradt 10% alatt, a BORSODVÍZ-nál és a MIVÍZ-nél pedig a betáplált víz közel fele elveszett.