A rekordaszály után a héten pénzt is kapott a magyar vízmegtartási fordulat: a kormány 2027-es költségvetési tervezete négyszeresére emeli a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét, és ebből indítaná az átfogó vízmegtartási programot. Brüsszelben Belgium lett a második tagállam, amely közös vízügyi menetrendet írt alá a Bizottsággal, a Meteorológiai Világszervezet pedig az El Niño további erősödését jelzi előre. A régióban közben az aszály a folyók kisvize után egyre inkább a talajvízkészletekben is megmutatkozik.
Négyszeres keret, csatornákra építve
A kormány október 20-án ismertette, hogy a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések teljes kerete 2027-ben 49 milliárd Ft-ról 221 milliárd Ft-ra nő, ami a 2026-os összeg négyszerese (Magyarország Kormánya, 2026a). A közlemény szerint a forrásból a vízmegtartás mellett az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezet védelme is erősödik.
A program tartalmáról az október 23-i kormányzati összefoglaló adott több részletet (Magyarország Kormánya, 2026b). Eszerint a többlet 172 milliárd Ft, és a gerincét a meglévő csatornahálózat adja: 10 ezer km belvízcsatorna javításával 400 ezer hektár mezőgazdasági területen segítenék a vízmegtartást, emellett ezer km önkormányzati és háromezer kisebb csatornát állítanának helyre. Felújítják a zsilipeket, és a Tisza, a Maros és a Körösök térségében szabályozhatóvá teszik a víz visszatartását. A folyókból való vízpótlást összekapcsolnák a termőföldek vízmegtartásával, a program a vizes élőhelyek kialakítását és a helyi vízőrző kezdeményezéseket is támogatná. A gazdák Vízprémiumot kapnak; a Vizet a Tájba programban eddig 40 ezer hektárt ajánlottak fel.