A cikkek mentéséhez jelentkezzen be.
A hét röviden · 45. hét · November 2–8.
A héten a Magyar Tudományos Akadémia volt a hazai vízügyi vita középpontjában. Csütörtökön az Akadémián mutatták be az Országos Vízmegtartási Koncepciót és Akciótervet. Ott hangzott el, hogy a vízügyi döntésekhez hiányoznak az összekapcsolható adatok. Pénteken pedig nyilvános lett az MTA bizottságának jelentése, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer nem felelős az aszályért. Az Európai Beruházási Bank hitelt ad Nyíregyháza vízrendszerének fejlesztésére, a szomszédos országokban és Nyugat-Európában pedig az ősz sem hozta el a várt csapadékot.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére az MTA bizottságot állított fel Bozó László meteorológus, akadémikus vezetésével. A testület azt vizsgálta, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) befolyásolja-e a lehulló csapadék mennyiségét. A minisztérium november 6-án tette közzé a jelentést, amelynek vezetői összefoglalója egyértelmű: a JÉGER üzemeltetése nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályos időjárásáért, és a rendszernek nincs jelentős, 10%-ot meghaladó hatása sem a csapadékra, sem a jégkárokra (MTA, 2026b).
A bizottság szerint az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának része: csapadékosabb és szárazabb időszakok a JÉGER üzembe helyezése előtt és után is váltották egymást, 2026-ban pedig az aszály szinte az egész kontinensen érezhető volt. Ez egybevág a HungaroMet nyári elemzésével: 2026 nyarán országos átlagban 74,1 mm csapadék hullott, az 1991–2020-as normál mennyiség 36%-a, így ez volt 1901 óta a legszárazabb nyár (HungaroMet, 2026).
