A nyár óta tartó aszály ezen a héten számszerűen is történelmivé vált. Október 7-én a Duna szinte teljes magyar szakaszán megdőltek a negatív vízállásrekordok, két nappal később pedig a HungaroMet összesítése kimondta, hogy 1901 óta nem volt olyan száraz nyár Magyarországon, mint 2026-ban. A két hír együtt azt jelzi, hogy a vízhiány már nem idényjellegű zavar, hanem több évre elhúzódó állapot, amely a vízgazdálkodás egész rendszerét próbára teszi.
Negatív rekordok a teljes hazai Duna-szakaszon
Nagybajcsnál szerda kora délután −85 cm-t mértek, 21 cm-rel kevesebbet, mint a szeptember eleji, akkor rekordnak számító −64 cm. Ercsinél csütörtökön −135 cm volt a vízállás a korábbi −130 cm-es mélypont után; a vízmércét ideiglenesen meg kellett toldani, mert a talpa már nem érte el a vizet. Domborinál −156 cm-t jegyeztek fel, a korábbi negatív rekord −144 cm volt, Budapesten pedig október 9-én délelőtt −1 cm-t mutatott a mérce. Az állomások saját nullpontjukhoz mérnek, ezért a számok egymással nem vethetők össze, a trend azonban mindenütt ugyanaz. A paksi szakaszon a vízhozam 610 m³/s körülire csökkent, az augusztusi 650 m³/s-os mélypont alá.
A hiány nem csak hazai eredetű. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter szerint a Duna már a forrásvidékéről is nagyon kevés vizet hoz. A BME kutatói szerint ráadásul a meder az elmúlt hat évtizedben közel 1,8 m-t süllyedt, így ugyanakkora vízhozam ma alacsonyabb vízállást jelent, mint korábban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a hét közepén további 1–2 cm-es apadást, majd közel 30 cm-es átmeneti emelkedést, utána ismét apadást várt. Tartós javulást csak a nagyobb vízgyűjtőre kiterjedő, kiadós csapadék hozhat.