Cikkek röviden

Megújul a W4 Magazin: hamarosan új weboldallal érkezünk, amely minden eszközön kényelmesen olvasható, áttekinthetőbb, és megtartja a 100 és 200 szavas összefoglalókat. A legnagyobb újdonság a W4 Szakmai platform: heti ágazati áttekintések, havi piaci áttekintések globális mutatókkal és trendekkel, valamint szakcikkek és esettanulmányok a víz-, szennyvíz-, biogáz- és energiaszektor szakembereinek, ingyenes regisztrációval. Az új kereső ékezetek nélkül is talál, és szűrhető. Az átállás idejére szüneteltetjük az új cikkek megjelenését, a korábbi írások továbbra is olvashatók.

A Mærsk Mc-Kinney Møller Zéró Szén-dioxid-kibocsátású Hajózási Központ (MMMCZCS) elemzése szerint a globális biometán termelés 2030-ra elérheti a 21 milliárd m³-t, ami elméletben a nemzetközi hajózás korai dekarbonizációs energiaigényének 70%-át fedezhetné. A számítás az IMO nettó-nulla keretrendszeréhez (NZF) igazodik, amely 2028-tól vezetne be globális szénárat a hajózásra, igaz, ennek elfogadását politikai ellenállás miatt 2026 decemberére halasztották. A kutatás szerint a valódi korlátot nem az alapanyag-ellátás, hanem a tömegmérleg-elszámolás hiánya, a metánüzemű flotta mérete és a bunkerinfrastruktúra jelenti: ha minden metán kompatibilis konténerhajó biometánt használna, az csak a kínálat 56%-át kötné le. Az elemzés a biometánt 2030 és 2040 közötti áthidaló üzemanyagként határozza meg, miközben Európában a FuelEU Maritime rendelet már most valós keresletet teremt a tengeri biometán iránt, a hajózási ágazatot állítva a kontinens biometán-felhasználásának élére.

Egy 200 MW-os fúziós erőmű megépítését jelentette be az USA-beli Wisconsinban szeptember 2-án Realta Fusion és a Madison Gas and Electric (MGE). A két cég szerint az új erőmű teljesítménye mintegy 150 000 otthon ellátására lenne elegendő a 2030-as évek közepétől. A hír egy sokkal nagyobb trendbe illeszkedik: a Fusion Industry Association szerint a globális fúziós ipar 2026-ban 4,5 milliárd USA dollár magánbefektetést vonzott, 69%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az amerikai Commonwealth Fusion Systems virginiai, 400 MW-os ARC erőműve és a Realta–MGE partnerség mellett Európa is felzárkózott: a müncheni Proxima Fusion 411 millió eurós tőkebevonással vált a kontinens legjobban finanszírozott fúziós cégévé, miközben Kína a BEST projekttel 2030-ra tervezi az első hálózatra kapcsolt demonstrációt. Az ITER nemzetközi projektje viszont továbbra is csúszik, üzembe helyezését legutóbb 2039-re módosították. Magyar kutatók az ITER és a JT-60SA diagnosztikai fejlesztéseiben vesznek részt.

A szaúdi ACWA Power és a WTCO konzorciuma technikai szolgáltatási megállapodást írt alá a szíriai Energiaügyi Minisztériummal és a Fichtner mérnöki tanácsadóval az ország vízkészleteinek felmérésére. A tanulmányok akár összesen 1,2 millió köbméter napi kapacitású tengervíz-sótalanítási projektek megalapozását szolgálhatják. A lépés fontos, mert Szíria vízügyi infrastruktúrája súlyosan leromlott: a létesítmények több mint fele nem működik, a vízellátás 40%-kal marad el a háború előtti szinttől, 14 millió ember pedig nem jut megfelelő vízhez. A megállapodás a februárban bejelentett, 80 megállapodásból és 40 milliárd rijál értékű befektetési csomagból álló szélesebb szaúdi gazdasági offenzíva része. Az ACWA Power globálisan 24 létesítményen keresztül napi 9,7 millió köbméter sótalanított vizet kezel, ami komoly szakmai hátteret ad a szíriai projekthez.

Csehország első, működési támogatásra kiírt biometán-aukcióját közel négyszeresen túljegyezték – jelentette be a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MPO). A májusi aukció évi 45 millió m³ kapacitást célzott, ám 63 projekt jelentkezett összesen 176,4 millió m³ kapacitással. Az erős verseny lenyomta a nyertes ajánlatok árát, csökkentve az állami költségvetés terhét. A kezdeményezés egy 90 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euro) keretösszegű, az Európai Bizottság által jóváhagyott programba illeszkedik, amely 2030-ig tart. A támogatás egy 15 évre rögzített, különbözeti elszámolású (CfD) aukciós prémium formájában érkezik, évi 2%-os áremeléssel. A kormány tervei szerint a támogatott volumen 90 millió m³-ről 150 millió m³-re nő 2028-ig. A program az uniós REPowerEU célokhoz és a fosszilisenergia-import csökkentéséhez is illeszkedik.

Az ausztrál szövetségi kormány bemutatta Nemzeti Bioenergia-nyersanyag Stratégiáját, amely szerint az ágazat 2050-re évi 15 milliárd ausztrál dolláros piaccá nőhet. A dokumentum azt is rögzíti, hogy egy érett hazai bioenergia-ipar az Ausztrál folyékonyüzemanyag-kereslet több mint 40%-át fedezhetné, csökkentve az ország jelenlegi, 90% feletti importfüggőségét. A stratégia öt pillérre épül: nyersanyag-adatok elérhetősége, innováció, regionális ellátási láncok, tanúsítási rendszerek és iparági kapacitásépítés. A kormány 1,1 milliárd ausztrál dollárt biztosít a Tisztább Üzemanyagok Programon keresztül, és kiterjeszti a származási garanciarendszert is. Julie Collins miniszter és a GrainCorp vezetése egyaránt üdvözölte a lépést, amely a repcét, a cukrot és a faggyút jelöli meg legérettebb nyersanyagként. A biogázszegmensben a Delorean adelaide-i üzeme mutatja, hogyan alakulhat át a szerves hulladék megújuló gázzá és exportálható melléktermékké. A stratégia hosszabb távon a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek bevonásával is bővítheti a nyersanyagbázist, új bevételi forrást teremtve a gazdáknak és a regionális közösségeknek.

Új-Mexikó legnagyobb tározója, az Elephant Butte-tározó 2026 júliusában 1,4%-os töltöttségi szintre apadt, ami az 1971 óta mért legalacsonyabb érték. A NASA Föld-megfigyelő programjának műholdfelvételei szerint a visszaesés a Rio Grande vízgyűjtőjét sújtó tartós aszály és a 2026-os korai hóolvadási rekordjának együttes hatása. A vízszint csökkenése napvilágra hozta a korábban elárasztott partszakaszokat és csónakkikötőket. A helyi hatóságok szerint a mezőgazdasági vízkiadás július 28. után leállt, így a tározó vízszintje lassan emelkedhet. A NASA Nyugati Vízhasznosítási Hivatala (WWAO) több projektje is műholdas, drónos és földi méréseket kombinál, hogy pontosabb adatokat adjon a vízgazdálkodási döntésekhez, és segítse a Rio Grande menti közösségek jövőbeli vízellátásának tervezését.

2024-ben rekordszámú, 420 vízhez kapcsolódó konfliktust regisztráltak világszerte – ez 78%-kal több, mint a 2022-es 235 eset. A stockholmi World Water Week 2026 konferencián ismertetett Pacific Institute-adatok szerint az esetek 61%-a a vízi infrastruktúra elleni támadás, 34%-a hozzáférési vita, 5%-a pedig tudatos fegyverként való felhasználás volt. Gázában a vízi- és szennyvízrendszerek 90%-a sérült vagy semmisült meg, a lakosság 70%-a nem jut a minimális napi 6 liter ivóvízhez, az árak pedig 500%-kal emelkedtek. Szudánban a víztározók elfoglalása 270 000 embert zárt el a víztől, a kolerajárvány 83 000 megbetegedést és 2 100 halálesetet okozott. Iránban egyes tározók 92%-ban kiürültek a háború és az aszály együttes hatására. Ukrajnában 12,7 millió ember szorul humanitárius vízsegítségre, 10 millió pedig nem jut megbízható ivóvízhez a Kahovkai-gátkatasztrófa óta.

Indonézia pálmaolajipara évente mintegy 125 millió tonna szennyvizet (POME) termel, amelyből a Pálmaolaj Agrárgazdasági Stratégiai Szakpolitikai Intézet (PASPI) becslése szerint elméletileg 3,6 milliárd m³ biogáz nyerhető ki – jelenleg azonban ennek csak 15%-át hasznosítják. A PASPI vezetője, Tungkot Sipayung szerint minden tonna POME-ból 28,8 m³ biogáz állítható elő megfelelő metánbefogási technológiával, amit az ország 16,8 millió hektáros ültetvényterülete és 250 millió tonnás éves termésfürt-feldolgozása alapoz meg. A kihasználatlanság fő oka a hiányzó szabályozás: nincs kötelező metánbefogás, kibocsátáskereskedelem vagy bekeverési előírás. A BRIN kutatója, Erma Yulihastin szerint a POME kezelése havonta 1 131 tonna CO₂-egyenértékkel csökkentheti a kibocsátást, ami Indonézia 31,89–43,20%-os klímavállalásait és 23%-os megújulóenergia-célját is szolgálja. A biogáz áramtermelésre és bio-CNG-vé alakítva üzemanyagként is hasznosítható, munkahelyeket teremtve.

Szeptember 2-án kereskedelmi üzembe állt Európa első, több országot átfogó BECCS-lánca: a svájci Niederwilben működő biometán-üzemet a Regionalwerke AG Baden üzemelteti, amely mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok anaerob lebontásából származó biogén szén-dioxidot fog be, évi legfeljebb 4 300 tonna mennyiségben. A cseppfolyósított gázt kamionnal, vasúton, majd ismét kamionnal szállítják Németországon át a dániai Esbjergbe, onnan hajóval az Északi-tengerre, ahol az INEOS Energy Project Greensand nevű projektje keretében, 1 800 m mélyen a tengerfenék alatt, a kimerült Nini West mezőben tárolják tartósan. A teljes szállítási láncot beszámítva a projekt 91,7%-os nettó eltávolítási hatékonyságot ér el. A kezdeményezés Svájc első kereskedelmi célú, nemzetközi szén-dioxid-exportja, és segít teljesíteni az ország 2050-es nettó nulla célkitűzését. A finanszírozást többek közt a Climate Cent Foundation 10 millió CHF értékű előzetes vásárlási kötelezettségvállalása biztosítja 2030-ig. A fejlesztésben az Airfix, a CO2 Energie AG és a South Pole vett részt, a logisztikát pedig a HOYER Group koordinálta.

A walesi Flintshire megyei tanács augusztus 13-án engedélyezte egy szén-dioxid-leválasztó és -cseppfolyósító üzem építését a Deeside anaerob rothasztási tisztaenergia-üzem telephelyén, Észak-Walesben. A létesítmény a biometán előállítása során keletkező szén-dioxidot választja le, tisztítja meg, majd sűríti folyékonnyá tárolás és elszállítás céljából. A fő rothasztóüzem tízszer nagyobb lesz, mint bármely ma működő brit anaerob rothasztó létesítmény, évente 41 182 m³ biogázt és 16 000 tonna szén-dioxidot termel majd, és a szomszédos Toyota-motorgyár energiaellátását szolgálja. A teljes, 282 millió font értékű beruházást a The Circular Economy Development Ltd fejleszti, az abrdn infrastrukturális alap társfinanszírozásával, a német BioConstruct GmbH technológiájával. A folyékony CO₂-t az Air Liquide szállítja majd el, hűtőközegként és ívhegesztéshez hasznosítva, kezdetben napi 1, majd legfeljebb 3 konténernyi mennyiségben. A fejlesztés a brit CO₂-ellátás diverzifikálásához is hozzájárulhat, amelyet 2021 óta időről időre ellátási válságok sújtanak.

Augusztus végén a Balaton 46, a Velencei-tó 20 centiméteren áll – mindkettő jóval a szokásos nyári szint alatt, a Velencei-tó a valaha mért legalacsonyabb szinten. A hiány pótlásához nem elég egyetlen esős hét: a vízgyűjtőn hulló csapadék nagy részét előbb a kiszáradt talaj issza fel, és csak azután indulhat meg érdemi lefolyás a tavak felé. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a Balaton vízgyűjtőjén a téli félévi csapadék 26%-kal, a Velencei-tóénál 37%-kal maradt el a sokévi átlagtól, a halmozott hiány 2021 óta közelíti az 500, illetve a 300 millimétert. A felső talajréteg pótlásához országosan 40–60 milliméter csapadék kellene, mielőtt egy csepp is eljutna a tavakba vezető patakokig. A Balaton szintjének helyreállításához egy becslés szerint 150–200 milliméter, tartósan átlag feletti eső kellene két hónap alatt – vagyis hónapokig, inkább évekig tartó, bőséges csapadékra volna szükség ahhoz, hogy a talaj jóllakjon, és a tavak végre feltöltődhessenek.