Környezetvédelem
Mit tesz a záporkiömlés egy patakkal?
Az egyesített csatornarendszerek visszatérő problémája, hogy egy-egy kiadós zápor után közvetlenül a befogadóba irányítják a szennyvizet, nehogy a túlterhelés kárt tegyen a szennyvíztisztítóban. Egy philadelphiai kutatás 12 év adatai alapján kimutatta, hogy ilyen esetek után a kisebb patakokban napokig alacsony marad az oldott oxigén, a nagy folyók viszont szinte meg sem érzik.
Rövidebb meder, apadó talajvíz – az Ipoly tanulsága
A vízelvezetésre tervezett Ipoly-szabályozás évtizedekkel később aszályos tájat és kiszámíthatatlan folyót hagyott maga után – ezért lehet éppen ez a határfolyó a vízmegtartási fordulat egyik próbaterepe.
Kiszáradás határán a Pó, lángokban az Ibériai-félsziget
Miközben Olaszország legnagyobb folyója már csak néhány napra elegendő öntözővizet képes biztosítani a mezőgazdaságnak, közben egész Dél-Európát a tavasz óta tartó aszály és a nyomában járó erdőtüzek sújtják.
Amit a fesztiválok a vízben hagynak
Nemzetközi kutatások mutatják, milyen nyomot hagynak a vízparti nagyrendezvények a tavakban és folyókban.
Aggasztó vízszűke a felszínen és a felszín alatt
Az idén tavasszal tapasztalható látványos tóapadásnak nemcsak ökológiai és turisztikai következményei aggasztóak. Az alacsony vízállás az ivóvízbiztonságot is veszélyezteti a felszínen és a föld alatt egyaránt.
A száradó kontinens
Közép-, kelet- és dél-európai adatok, okok és következmények – a száradó kontinens valódi arca.
Madárgyilkos „zöld” energia és a piszkos kompromisszumok
A vadosfai szélerőmű-beruházás visszahozza a szélenergia-hasznosítást Magyarországra – de a madárvédelem problémái, a zajhatás és a lapáthulladék kérdése egyelőre megválaszolatlan.
Mikroműanyagok a szennyvízben – szennyvíziszapban gyülemlő méreg
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80–99%-a a szennyvíziszapban köt ki.
Olajszármazék szennyezés Oroszlányon
Határértékeket sokszorosan meghaladó BTEX- és PAH-koncentrációkat mutattak ki a felszín alatti vízben egy oroszlányi ipari telephely szomszédságában.
Nano- és mikroműanyagok – mennyi van belőlük körülöttünk?
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.