Mélymerülés
Infrastruktúra

Energiatárolás a nógrádi hegyekben – kis lépték, nagy potenciál

Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
Panoráma a Kékestető Kilátóról
Panoráma a Kékestető Kilátóról
Fotó: W4
4
perc
Link másolva
Összefoglalás:

A megújuló energiaforrások térnyerésével az energiatárolás kérdése egyre sürgetőbbé válik. A szélerőművek és napelemek csak akkor termelnek, amikor a természet engedi – nem akkor, amikor a fogyasztók igénylik. A villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához rugalmas, gyorsan reagáló energiatároló kapacitásra van szükség, amelyre az egyik legjobb megoldás a szivattyús energiatárolás.

‍

Egy friss, a Hidrológiai Közlönyben publikált tanulmány azt vizsgálta meg, hogy Észak-Magyarországon hol és hogyan lehetne kisléptékű szivattyús energiatározó létesítményeket kialakítani. A Soha Tamás és munkatársai által végzett kutatás eredményei szerint a térség nemcsak alkalmas erre a célra, hanem a kidolgozott módszertan más régiókban, akár országos szinten is hatékonyan alkalmazható (Soha et al., 2026).

‍

Mi az a szivattyús energiatározó, és miért érdemes kicsiben gondolkodni?

‍

A szivattyús energiatározó (SZET) elve egyszerű: fogyasztási völgyidőszakban a felesleges villamos energiával vizet szivattyúznak egy magasabban fekvő tározóba, csúcsidőszakban pedig leengedik ezt a vizet – és a turbinalapátokon munkát végző víz villamos energiát termel. Az eltárolható energiamennyiség a tározók közötti magasságkülönbségtől, a víztömegtől és a rendszer hatásfokától függ.

Bertók T László
W4 író/szerkesztő
További energetika cikkek

A KfW új tanulmánya szerint Németországnak több mint kétszeresére kell emelnie éves klímaberuházásait, a legnehezebb finanszírozási gondot pedig az önkormányzati szolgáltatók mérlegén hagyja.

A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.

A Nemzetközi Energiaügynökség 134 szabályt és szakpolitikai eszközt vizsgált meg, amelyek az adatközpontokat a villamosenergia-rendszerbe illesztik – a legfontosabb tanulság, hogy rugalmasan csatlakozni gyorsabb, mint a garantált kapacitásra várni.

A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.