Szigorúbb ivóvíz-szabályok – Magyarország felkészült?
Az Európai Unió valamennyi tagállamában életbe lépett 2026. január 12-én az ivóvíz-irányelv megújított követelményrendszere. Magyarországon az új előírásokat a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása ültette át a jogrendbe, amely egyszerre bővíti a kötelező monitoringprogramok körét és szigorítja a megengedett határértékeket.
Az irányelv deklarált célja összhangban van az Európai Zöld Megállapodás, nulla szennyezés célkitűzésével: minden európai állampolgár számára biztonságosabb hozzáférést biztosítani az ivóvízhez, és harmonizált, összehasonlítható adatszolgáltatást teremteni az egész Unióban. A kérdés az, hogy a szabályozási szándék és a hazai infrastrukturális valóság között mekkora a szakadék.
Mit ír elő az új rendelet?
Az új szabályozás legfontosabb újítása, hogy az ivóvíz kémiai ellenőrzését kiterjeszti olyan anyagokra, amelyeket eddig egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen vizsgáltak:
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.
A cseh agrártárca kilenc év aszály elleni kiadás után vezetékeket, tavakat és hektárokat tud felsorolni, de a talajvíz szempontjából évtizedek óta legrosszabb nyáron még nem tudja megmutatni, mit változtattak.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
