Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Egyetlen héten belül az Európai Beruházási Alap 200 millió eurós befektetéssel indította el Európa egyik legnagyobb biometán-infrastruktúra-alapját, miközben az EU Műtrágyázási Akcióterve a fermentációs maradékot a körforgásos mezőgazdaság kulcserőforrásává nyilvánította.
Az EBA és a GIE friss térképe szerint a kontinens biometán-termelése egy év alatt 17%-kal bővült, ám a kapacitás 95%-a továbbra is mindössze öt országra összpontosul.
A cseh kormány első biometán-támogatási aukciójára a várt kapacitás négyszeresét meghaladó jelentkezés érkezett, ami lenyomta a nyertes ajánlatok árát.
Az Európai Biogáz Szövetség megbízásából készült tanulmány szerint az európai ipar biometánigénye 2050-re évi 35 milliárd köbméterre nőhet, elsősorban az acélgyártásban és a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban.
A bajor mezőgazdasági kutatóintézet adatai szerint a biogázüzem kilowattóránként 3–9 centtel többet kereshet, ha a zsinóráram helyett a nap legdrágább óráiban termel, de ehhez gáztároló, nagyobb motor és napi piaci munka kell.
A JRC szerint a magyar silókukorica 31%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a biogázüzemeknek nemcsak idén drágább alapanyagot, hanem hosszabb távú kockázatot jelent, különösen az energianövényre épülő új beruházásoknál.