Biometán-kapacitásrekord Európában – mindössze öt ország adja a termelés 95 százalékát
Európa biometán-termelő kapacitása történelmi csúcsot ért el: a kontinens telepített kapacitása 2026 második negyedévének végére elérte a 8,2 milliárd m³/év értéket, ami 17%-os növekedést jelent 2025-höz képest. Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) és a Gas Infrastructure Europe (GIE) 2026. július 1-jén közösen kiadott térképe szerint egyetlen év alatt több mint 1 milliárd m³ új termelési kapacitás állt üzembe (EBA, 2026b). Ezzel Európa átlépte a 8 milliárd m³-es jelképes határt. A növekedés mértéke persze rendkívül egyenetlen: a jelentés szerint mindössze öt ország adja a teljes európai biometán-termelés 95%-át. A bővülés egybeesik az energiabiztonság iránti fokozott politikai figyelemmel: a hazai termelésű megújuló gáz szerepe egyre nagyobb hangsúlyt kap az importfüggőség csökkentésére irányuló európai törekvésekben.
Rekordot döntött a kapacitásbővülés
A biometánüzemek száma is jelentősen nőtt: a 2025-ös és a 2026-os adatgyűjtési időszak között 1678-ról 1975-re emelkedett a működő létesítmények száma Európában, vagyis 327 új üzem állt termelésbe.
A nettó növekedés ennél valamelyest alacsonyabb, mivel a vizsgált időszakban néhány létesítmény be is zárt. Az adatok mindazonáltal a szektor folyamatos lendületét mutatják.
A biometánüzemek átlagos kapacitása jelenleg 472 Nm³/h, de országonként jelentős eltérések figyelhetők meg. Dánia kevesebb, de lényegesen nagyobb üzemekkel rendelkezik, átlagosan 1528 Nm³/h kapacitással, míg Franciaország – amely a legtöbb üzemmel rendelkezik – átlagosan mindössze 212 Nm³/h-s létesítményeket üzemeltet. Olaszországban és Németországban ezzel szemben a nagyobb üzemek jellemzőek, 667 Nm³/h, illetve 607 Nm³/h átlagos kapacitással. Az EBA adatbázisa szerint a működő európai biometánüzemek legalább 86%-a csatlakozik a földgázhálózathoz, 7%-uk nem rendelkezik hálózati csatlakozással, a fennmaradó 7%-ról pedig nincs elérhető adat (GIE, 2026).
Az Egyesült Államokban egy modellfrissítés egyik napról a másikra megnégyszerezte a tejelő telepek biometánjára járó adójóváírást, mert ott a támogatás a szénintenzitást fizeti meg – az Európai Unió ugyanezt a teljesítményt többnyire csak megfelelt–nem felelt meg alapon méri.
Egy gázdíjrendelet eldugott záradéka a spanyol biometánüzemekben tervezési paraméterré teszi az oxigént, és megmutatja, mennyire másként kezeli Európa ezt a még lezáratlan kérdést.
A JRC szerint a magyar silókukorica 31%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a biogázüzemeknek nemcsak idén drágább alapanyagot, hanem hosszabb távú kockázatot jelent, különösen az energianövényre épülő új beruházásoknál.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
