Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Kínai és európai szennyvíztisztító telepek összehasonlító vizsgálata rámutat, hogy az indirekt kibocsátások és az energiafelhasználás a szénlábnyom-csökkentés kritikus akadályai.
Nemzetközi tanulmány a szennyvíz erőforrás-visszanyerési potenciáljáról: víz, energia, tápanyagok, kritikus nyomanyagok és szén egy integrált rendszerben.
Az uniós települési szennyvízirányelv két legfőbb célja látszólag ellentmond egymásnak, de megfelelő stratégiával mindkettő teljesíthető.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
A tavalyi után 2026-ban még két ütemben pályázhatnak kistelepülések szennyvízkezelési infrastruktúrájuk fejlesztésére, 95%-os támogatással.
A világon legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
Egy kazahsztáni kutatás bemutatja, hogyan tanulhat meg gondolkodni egy szennyvíztelep IoT-érzékelők, hidraulikai szimuláció és mesterséges intelligencia segítségével.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A Washington State University kutatói kétlépéses technológiával az iszap széntartalmának 83%-át alakítják értékes, csővezeték-minőségű megújuló földgázzá, miközben a kezelési költséget közel felére csökkentik.
A brit állami szabályozó 13 vízszolgáltatónak hagyott jóvá többletforrást infrastruktúra-fejlesztésre, de csak öt cég emelhet szolgáltatási díjat 2027 és 2030 között.
Az uniós szennyvízirányelv a gyógyszer- és kozmetikai gyártókkal fizettetné meg a mikroszennyezők eltávolításának legalább 80%-át, de egy főtanácsnoki indítvány után a teljes finanszírozási modell bizonytalanná vált.