Gyógyszerek a folyókban – mit hoz az új EU-irányelv?
Az Európai Unió egyszerre újítja meg két legfontosabb vízügyi jogszabályát: a települési szennyvízirányelvet (UWWTD) és a víz-keretirányelvet (VKI). A párhuzamos reform célja közös – tisztább folyók és jobb vízminőség –, de a kettő összehangolása közel sem zökkenőmentes.
Egy 2025-ben megjelent, magyar szerzők által írt tanulmány hazánk példáján át vizsgálta meg, hogy valójában mit hoznak az új szabályok a befogadó vizek minőségét illetően. A válasz árnyalt: a tápanyagoknál érzékelhető javulás várható, de a gyógyszermaradványok tekintetében az irányelv egyelőre nem nyújt megfelelő megoldást (Kardos et al., 2025).
Az EU kettős reformja: mit ír elő az új szabályozás?
Az 1991 óta hatályos UWWTD az EU szennyvíztisztítási infrastruktúrájának fejlesztésében mérföldkövet jelentett: ma már több mint 25 000 szennyvíztisztító telep kezeli az EU mintegy 450 millió lakójának szennyvizét. Az irányelv felújított változata két fontos területen vezet be szigorúbb előírásokat.
Egy országos svájci felmérés egymás mellett próbálta ki a PFAS-mérés uniós iránymutatásban ajánlott módszereit, és kiderült, hogy a szennyvíz szerves fluorjának nagyobb részét egyik sem tudja megnevezni.
Európa rutinfeladattá teszi az antimikrobiális rezisztencia szennyvízben való mérését, miközben a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kapott számok még nem mondják meg, hány embert érint, és mekkora a kockázat.
Egy 455 adatsort feldolgozó metaanalízis szerint a vizeletből és fekáliából előállított trágyák nem teljesítenek rosszabbul az ásványi műtrágyánál, így a kérdés már a minőségbiztosítás és a szabályozás.
A felülvizsgált uniós szennyvízirányelvet átültető cseh törvénytervezet akár 176 milliárd koronára becsüli a beruházási igényt, és részletes képet ad arról, mit jelentenek a szabályok egy közép-európai tagállamnak.
