Az EU feladta a leckét – negyedik tisztítási fokozat és energetikai önellátás egyszerre?
Egy átlagos magyar szennyvíztisztító villanyszámlájának jelentős részét egyetlen munkafolyamat emészti fel: a levegőztetés. Az EU nemcsak tisztább kibocsátott vizeket (gyógyszermaradványok és mikroműanyagok kivonása a negyedik fokozatban) ír elő, hanem energiasemleges üzemeket is elvár a tagállamoktól – 2045-ig. Ugyanez az irányelv azonban egy másik, energiaigényesebb kötelezettséget is előír: a mikroszennyezőket eltávolító negyedik tisztítási fokozat fokozatos bevezetését. Szeged és Eger példája megmutatja, hogy a megoldás nem feltétlenül új beruházásban, hanem a meglévő rendszerek okosabb vezérlésében rejlik. A számok beszédesek, az út azonban hosszú és buktatókkal teli.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogyan próbál egyszerre megfelelni a hazai szennyvízágazat a szigorodó tisztítási és energetikai elvárásoknak – a Villanyszámla csökkentése helyesen megválasztott membránokkal című írásunkban a diffúzorok típusairól, az Energiasemlegesség és negyedik fokozat – egyszerre? című cikkünkben pedig arról, hogy a mikroszennyező-eltávolítás és az energiasemlegesség célja látszólag ütközik egymással. Most egy konkrét, mérhető példán keresztül tekintjük át, mit jelenthet mindez a gyakorlatban – és mit vár el pontosan az Európai Unió.
Irányelv-menetrend
A települési szennyvíz kezeléséről szóló felülvizsgált irányelv (hivatalos nevén: 2024/3019 számú irányelv) 2025. január 1-jén lépett hatályba, a tagállami gyakorlatba történő átültetés határideje 2027. július 31. A szabályozás nemzeti szinten összesítve írja elő a megújuló energiatermelés paramétereit:
A londoni Thames Tideway Tunnel első teljes évében 86%-kal kevesebb kevert szennyvíz jutott a Temzébe, a jelentésből azonban az is kiderül, mit nem bizonyít még egyetlen száraz év.
A szennyvíztisztítás nem bontja le a PFAS-vegyületeket, ezért azok az iszapban gyűlnek össze – és miközben a mezőgazdasági felhasználás egyre több helyen szűkül, a lebontó technológiák most lépnek ki a kísérleti szakaszból.
Krakkó kisebbik szennyvíztelepe már áramigényének mintegy 80%-át, a nagyobbik 45%-át fedezi biogázból, és a két telep fejlesztései megmutatják, mi kell még a 2045-ös uniós célhoz.
Három év építés után üzembe állt a Rheinbach-Flerzheim-i szennyvíztelep negyedik tisztítási fokozata, amely membránszűréssel és porított aktív szénnel távolítja el a mikroszennyezőket egy nyáron szinte csak tisztított szennyvizet szállító patak előtt.
